Akár egy teljes éves magyar GDP-vel összemérhető vagyont, 60.000 milliárd forintot (169 milliárd eurót) is visszaszerezne vissza Magyar Péter az Orbán-közeli oligarcháktól, akik a miniszterelnök szerint kizárólag eltérített közbeszerzések és gyanús ügyek segítségével gazdagodtak meg az elmúlt 16 évben. Ám az új szervezet a teljes politikai elitet lefejezheti, mint ahogyan az Romániában is történt a 2010-es években fénykorát élő Korrupcióellenes Hatóság (DNA) működése során.
Tisztítótűz és szuperhatóság
A Magyar Péter által életre hívni tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) minden eddiginél erősebb hatásköröket kaphat a magyar közélet és gazdasági viszonyok formálásába. Betekinthet bankszámlákba, átvehet folyamatban lévő ügyeket, és akár más hatóságoktól is magához vonhat eljárásokat. Magyar Péter miniszterelnök szerint az új szervezet nemcsak Magyarországon, hanem Európában is példa nélküli lesz, és a közvagyont érintő visszaélések feltárásának egyik legfontosabb eszközévé válhat.
Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, amelynek egyik kulcseleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. A kormány szerint az intézmény feladata a közvagyonnal való törvényes és átlátható gazdálkodás védelme, a közpénzügyi korrupció, a vagyonmentés és a jogellenes vagyongyarapodás feltárása lesz.
A kormány honlapján közzétett indoklás szerint az elmúlt két évtizedben még konzervatív becslések alapján is mintegy 60 ezer milliárd forint kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe különböző állami forrásokból. A tájékoztatás szerint ez a pénz hiányzik többek között a vasúti fejlesztésekből, a kórházakból és az oktatásból. Ugyanakkor ez csak egy elméleti maximum lehet, hisz a kritikusok szerint is megvalósultak ebből érdemi fejlesztések, illetve Magyar Péter nyilatkozatai alapján csak az elmúlt öt évet fogják vizsgálni az NVVH munkatársai.
Így működne az NVVH
A hivatal egyik legfontosabb eleme egy büntetőeljárást megelőző ügycsoport lenne, amely kockázatelemzéseket készítene. Ennek során betekinthetne bankszámlákba és különböző nyilvántartásokba, majd közvagyonvédelmi eljárást indíthatna. Ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, az ügyet büntetőeljárássá alakíthatná.
A szervezet többféle eljárást kezdeményezhetne: büntetőeljárást, polgári pert vagy az ügyet más hatósághoz továbbíthatná. Emellett átvehetne már folyamatban lévő büntetőeljárásokat is, és együttműködhetne a rendőrséggel, a NAV-val vagy más rendvédelmi szervekkel nyomozások, lefoglalások és zár alá vételek során.
Magyar Péter szerint a hivatal különlegessége abban rejlik majd, hogy egyszerre végezne olyan feladatokat, amelyek ma több különböző intézmény – például az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az Európai Ügyészség – hatáskörébe tartoznak. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az NVVH „mindent látni fog”.
Ezeket a cégeket fogják vizsgálni
A hivatal automatikusan vizsgálhatná azokat a cégeket is, amelyek éves árbevételük legalább 75 százalékát közbeszerzésekből szerzik. Szükség esetén állami felügyelőt is kirendelhetne hozzájuk, ugyanakkor a kormányfő hangsúlyozta, hogy ez nem jelentené a magántulajdon elvonását. A vizsgálatok során a NAV adataira támaszkodhatnának, legfeljebb az elmúlt öt évre visszamenőleg.
Kik vezetik majd a hivatalt?
Az NVVH-nak négy elnökhelyettese lesz. Magyar Péter szerint egyikük – a pályázat eredményétől függően – egy ismert NAV-os pénzügyőr lehet. A másik három vezető ügyész lesz: egyikük a nyomozati szakterületért, másikuk a vádemelésekért, harmadikuk pedig a fellebbviteli ügyekért felel majd.
A hivatal vezetőire és munkatársaira szigorú integritási szabályok vonatkoznának. A tervek szerint a vezetők mentelmi jogot kapnának, valamint 24 órás rendőri védelemben részesülnének.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése már elindult. A véleményeket június 30-ig várják, az egyeztetés összefoglalója pedig július 5-ig készülhet el. A kormány szerint az új hivatal célja, hogy gyorsabban és hatékonyabban lépjen fel a közvagyont érintő visszaélések ellen, és megakadályozza, hogy az esetlegesen jogtalanul megszerzett vagyon eltűnjön az eljárások lezárása előtt.
Ezt olvastad már? Százmilliárdokat hozhatna az államkasszába Magyar Péter vagyonadója
Hasonló szerepe lehet, mint a romániai Korrupcióellenes Ügyészségnek
A rettegett romániai DNA a 2010-es években az Európai Unió egyik legszigorúbb és egy időben legeredményesebb korrupcióellenes szervezete volt, egyébként ma is működik, miután átrendezte szinte a teljes román belpolitikai életet.
Nem általános bűnüldöző szerv, hanem egy speciális, kizárólagos hatáskörrel rendelkező ügyészség, amely a közepes és magas szintű korrupciós bűncselekmények kivizsgálására szakosodott. Feladata a vádemelés és a nyomozás vezetése saját rendőri apparátussal, technikai dolgozókkal, vagyonelkobzásra és zárolásra vonatkozó jogosultságokkal, melyek segítségével több milliárd eurót zároltak, illetve akár titkosszolgálati megfigyeléseket, lehallgatásokat is foganatosíthatott.
2013 és 2018 között szinte a teljes román politikai elitet megvádolta, sokakat le is ültetett. A legnagyobb fogások között volt Liviu Dragnea (a Szociáldemokrata Párt – PSD elnöke), aki 3,5 év letöltendőt kapott, Victor Ponta és Adrian Năstase volt miniszterelnökök, Elena Udrea államfőjelölt, vagy Sorin Oprescu, Bukarest volt főpolgármestere.
Ez is érdekelhet – Sulyok felveszi a kesztyűt: szerinte Magyar Péter jobban visszaél az alkotmányos többségével, mint Orbán Viktor valaha tette
