Sulyok Tamás köztársasági elnök kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy hivatalában maradhasson, miközben Magyar Péter továbbra is el akarja távolítani hivatalából.

A Politicónak adott átfogó interjújában az államfő azzal vádolta az új kabinetet, hogy példátlan mértékű hatalomkoncentrációra törekszik, és figyelmeztetett: Magyarország súlyos alkotmányos válsággal néz szembe.

Az összecsapás a politikai átrendeződés legújabb fejezete, amely a Tisza Párt idei elsöprő választási győzelmét követően bontakozott ki. A választás lezárta a Fidesz és Orbán Viktor tizenhat évig tartó kormányzását.

Sulyok szerint a kormány túlzott hatalomra törekszik

A Sándor-palotában adott interjúban Sulyok azt állította, hogy Magyar Péter kormánya őt és az Orbán-korszakban kinevezett más vezető tisztségviselőket is el kívánja távolítani annak érdekében, hogy nagyobb befolyást szerezzen az állami intézmények felett.

Az elnök szerint a Tisza Párt olyan mértékű hatalomösszpontosításra törekszik, amely még a korábbi kormányzat gyakorlatán is túlmutat.

„Semmilyen parlamenti többség nem adhat felhatalmazást a jogállamiság és az európai értékek semmibevételére” – fogalmazott Sulyok, aki szerint hivatalban maradása szükséges a demokratikus normák védelméhez, valamint ahhoz, hogy fennmaradjon az alkotmányos egyensúly a köztársasági elnök és a parlament között.

Hozzátette, hogy a Tisza Párt mindössze „16 hét alatt” kíván akkora intézményi befolyást kiépíteni, amelyhez a Fidesznek „16 évre” volt szüksége. Ennek eszköze szerinte az, hogy lecserélnék az előző parlament által megválasztott vagy kinevezett vezető tisztségviselőket.

Az elnök bírósági úton is kész harcolni

Sulyok világossá tette, hogy minden lehetséges módon ellenáll az eltávolítására irányuló törekvéseknek, beleértve a jogi eljárások kezdeményezését is.

A köztársasági elnök nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az Alaptörvény elfogadására, módosítására és alkotmányos szerepére vonatkozó rendelkezések értelmezését. A lépést sokan úgy értékelik, hogy az része annak a stratégiának, amellyel az államfő meg kívánja akadályozni eltávolítását.

Az ügy azonban máris akadályokba ütközött. Az Alkotmánybíróság pénteken közölte, hogy hét alkotmánybíró személyes érintettségre hivatkozva kizárását kérte az eljárásból. Emiatt a testület nem volt határozatképes, így az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter levette az ügyet a napirendről.

Sulyok emellett a Velencei Bizottsághoz is fordult, hogy állásfoglalást kérjen az általa alkotmányos válságnak nevezett helyzet kezelésével kapcsolatban.

A Tisza Párt védi az intézményi változtatásokat

A kormány nem tagadja, hogy vizsgálja az Orbán-korszakban kinevezett vezető tisztségviselőket érintő lehetséges intézkedéseket.

Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és a Tisza Párt egyik vezető politikusa a Politicónak megerősítette, hogy több lehetőséget is mérlegelnek Sulyok Tamással és más magas rangú tisztségviselőkkel kapcsolatban. Részleteket azonban nem árult el.

Hajdu szerint számos, a korábbi kormányzat alatt kinevezett vezető nem töltötte be megfelelően az alkotmányos fékek és ellensúlyok szerepét.

„Az Orbán-rendszer súlyos károkat okozott a magyaroknak” – mondta, utalva a korrupcióra, az orosz érdekek előtérbe helyezésére és Magyarország hagyományos szövetségeseivel fenntartott kapcsolatok romlására.

„Ezek az emberek képesek lettek volna korlátozni vagy legalább lassítani ezeket a folyamatokat, ehelyett azonban önként szolgálták a rendszert.”

Vita az Orbán-korszak örökségéről

A konfliktus természetesen érintett Orbán Viktor kormányzását és a magyar állami intézmények jövőjét is. Választási győzelmét követően Magyar Péter több, a korábbi rendszerhez kötődő vezető tisztségviselőt is felszólított arra, hogy önként mondjon le.

A felszólítottak között szerepelt több kulcsfontosságú intézmény vezetője, köztük az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint maga a köztársasági elnök is.

A kormány támogatói szerint az intézmények megújítása elengedhetetlen a Fidesz hosszú éveken át tartó dominanciája után. A kritikusok ugyanakkor úgy vélik, hogy a folyamat veszélyeztetheti az alkotmányos garanciákat és az állami intézmények függetlenségét.

Olvastad már? Százmilliárdokat hozhatna az államkasszába Magyar Péter vagyonadója

Sulyok aggódik Magyarország nemzetközi megítélése miatt

Bár az államfő élesen bírálta a kormányt, hangsúlyozta, hogy annak sikerében érdekelt. A Politicónak azt mondta, hogy személyes érzéseinek „nincs jogi jelentőségük”, és egy sikeres kormány minden magyar érdeke. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kialakult alkotmányos vitát mielőbb rendezni kell.

Sulyok szerint az eltávolítására irányuló kísérletek körüli bizonytalanság rontja Magyarország nemzetközi megítélését és gyengíti az ország tekintélyét külföldön.

Mivel egyik fél sem mutat hajlandóságot a visszalépésre, a konfliktus egyre inkább az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb alkotmányos összecsapásává válik Magyarországon, alapvető kérdéseket vetve fel a demokratikusan megválasztott kormány és a független állami intézmények közötti hatalmi egyensúlyról.

Ne maradj le: Újabb csontváz — rengeteg, valutáért vett magyar állampolgárságot vonhat vissza a Tisza-kormány hamarosan