Újra napirendre került a vagyonadó bevezetésének lehetősége Magyarországon, amelynél továbbra is nyitott kérdés, pontosan milyen vagyonelemeket vonnának be az adóalapba. A szabályozás részleteitől függően az új adónem bevételei drasztikusan eltérhetnek, a becslések szerint akár nagyságrendileg több száz milliárd forintos különbség is lehet a végső összegben.

A Tisza Párt a leggazdagabb magyarokat érintő vagyonadó bevezetésével az egymilliárd forint feletti vagyonokra vetne ki adót. A javaslat szerint az állam a jövedelmek és a fogyasztás mellett a felhalmozott vagyont is megadóztatná. Ide tartozhatnak az ingatlanok, megtakarítások, céges részesedések és más jelentősebb vagyonelemek, így a tervezet alapvetően a legvagyonosabb magánszemélyeket érintené.

A GKI szerint 125-600 milliárd forint bevétel is befolyhat a vagyonadóból

A nemrég megjelent 100 leggazdagabb magyar kiadvány és a Magyar Nemzeti Bank vagyonstatisztikái alapján a GKI Gazdaságkutató azt vizsgálta, mitől függ, hogy a tervezett vagyonadóból végül 125 milliárd vagy akár 600 milliárd forint bevételre tenne szert az állam.

A 100 leggazdagabb magyar 2026-os kiadványa szerint a top 100 együttes vagyona elérheti a 12 579 milliárd forintot, ami egy év alatt mintegy 14 százalékos, 1559 milliárd forintos növekedést jelent. Ha erre az összegre 1 százalékos vagyonadót vetnének ki, abból nagyjából 125 milliárd forint folyna be a költségvetésbe.

Ez az összeg azonban csak egy szűk, látható vagyoncsoportra vonatkozik. A GKI szerint, ha az adóalapba szélesebb körben – például céges részesedések, befektetések és egyéb vagyonelemek bevonásával – számolnának, akkor a bevétel már elérheti a 300–600 milliárd forintos sávot is, amelyet a kormány is említett.

A céges vagyon értékelése lehet a legnagyobb akadály

A tervezett adóval kapcsolatban viszont számos nyitott kérdés maradt. Egyelőre nem ismert, hogy az adó kizárólag az egymilliárd forint feletti vagyonrészre vonatkozna-e, vagy a küszöb átlépése után a teljes vagyon válna adókötelessé. Az sem tisztázott, hogyan kezelnék a külföldön lévő vagyonelemeket, illetve milyen tartozásokat lehetne levonni az adóalapból.

Emellett a további dilemmát a vállalkozások értékelése jelenti. Míg egy bankszámla vagy egy lakóingatlan értéke viszonylag könnyen meghatározható, a nem tőzsdén jegyzett cégek esetében egy vállalkozás értéke jelentősen eltérhet attól függően, hogy könyv szerinti értéken, a nyereségtermelő képessége alapján vagy piaci összehasonlítással becsülik meg.

Magyar Péter többször is a svájci modellt említette példaként a vagyonadó kapcsán, Svájcban ugyanis évtizedek óta működik ez az adónem, és egy külön módszertan alapján határozzák meg többek között a vállalkozások értékét is, ami kulcskérdés a hasonló rendszerek működésénél. Viszont a nemzetközi tapasztalatok szerint több európai országban éppen a fokozott értékelési és végrehajtási nehézségek miatt vezették ki vagy szüntették meg a vagyonadót.

Ha lemaradtál: A vállalkozók szerint 30-40 ezer vendégmunkás kellene évente, Magyar Péter viszont mindenkit hazaküldene

A javaslat már most erős szakmai és üzleti reakciókat váltott ki

Az eddigi elképzelések szerint a vagyonadó egységes, évi 1%-os kulccsal működne, és a jelenlegi menetrend alapján a jogszabály elfogadása akár 2026 őszén megtörténhet, a rendszer tényleges bevezetése pedig 2027-től indulhatna.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke az Indexnek korábban azt mondta, nem látja egyértelműen a tervezett adó szerkezetét, és bár elvben nem zárkózik el a magasabb közteherviseléstől, problémásnak tartja, ha a már leadózott vagyonokra külön adóteher kerülne.

Hasonló kritikát fogalmazott meg Zsiday Viktor befektetési szakember is, aki szerint a konstrukció a magyar tulajdonú vállalatokat hozhatja versenyhátrányba, mivel a terhelés nem jelenik meg azonos módon a külföldi tulajdonú cégeknél. Az adózás pontos keretei ezzel szintén nyitott kérdések. Nem világos, hogy a szabályozás csak a küszöb feletti vagyonrészre vonatkozna, vagy az azt meghaladó vagyon esetén a teljes vagyon adókötelessé válna, ami érdemben átalakíthatná az adóteher mértékét.

A végső hatást így várhatóan az dönti el, milyen szélesen határozzák meg az adóalapot és hogyan kezelik a különböző vagyonelemek értékelését.

Olvass tovább: Orbán Viktor szerint ezt a tíz hibát követték el a kampány során