Durvul a vita a vendégmunkásokról: Magyar Péter miniszterelnök szerint magasabb bér kellene és akkor munkába állnának az inaktív hazai rétegek, ezzel pedig megoldódna a cégek munkaerőproblémája. Ezzel szemben a munkaadók közül többen úgy látják, az inaktív rétegek bevonása nem elég, a magyar gazdaság működéséhez nemhogy kevesebb, de sok tízezerrel több vendégmunkásra volna szükség.
Összeomlana a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül? Durva számháború robbant ki
Miközben a Magyar-kormány szerint a munkaerőhiányra a magasabb bérek jelenthetik a megoldást, a vállalatok egy része azt állítja: vendégmunkások nélkül nem működne zavartalanul sem az ipar, sem a logisztika, sem a vendéglátás. A vita az elmúlt hetekben látványosan kiéleződött és egyfajta számháborúvá vált.
A vállalati oldal egyik legerősebb érve, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta fogyatkozik. A WHC munkaerő-közvetítő cég vezetője szerint jelenleg mintegy 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon, de ez sem elegendő a gazdaság igényeinek kielégítésére. Állítása szerint évente további 30–40 ezer munkavállalóra lenne szükség már ahhoz is, hogy a gazdaság legalább stagnálni tudjon, mivel minden évben ennyivel csökken az aktív magyar munkaerőpiaci szereplők száma.
A cégek képviselői szerint a bérek jelentős emelése sem jelentene csodafegyvert. Úgy vélik, hogy sok vállalkozást az ilyen mértékű költségnövekedés csődbe vinne, a gazdaság számára pedig bér-ár spirált hozna és felpörgő inflációt. Emiatt szerintük több iparági szereplő szerint a vendégmunkások alkalmazása nem választás, hanem kényszerű gazdasági szükséglet, írja a Pénzcentrum.
Magyar Péter szerint a megoldás a magasabb bér
A miniszterelnök ugyanakkor másként látja a helyzetet. A kormányfő szerint a vállalatok nagyobb eséllyel tudnának magyar munkavállalókat megszólítani, ha magasabb béreket kínálnának. Magyar Péter álláspontja szerint a munkaerőhiány hosszú távú megoldása nem a külföldi dolgozók számának növelése, hanem a magyar munkavállalók megtartása és visszacsábítása lenne. A vita lényege tehát abban áll, hogy a kormány szerint léteznek még kihasználatlan hazai tartalékok, amit a vállalatok is elismernek, de kevesellnek és rövid távon úgy gondolják, nem jelentenének megoldást problémáikra.
Tényleg van egymillió embernyi tartalék?
A Forbes Money podcastban megszólaló Sebestyén Ádám szerint a magyar munkaerőpiacon akár egymillió fős potenciális tartalék is létezhet, ám ennek mozgósítása rendkívül összetett feladat. A szakértő szerint nem egyszerűen munkanélküliekről van szó, hanem olyan csoportokról, amelyek különböző okok miatt jelenleg nem vagy csak részben vesznek részt a munkaerőpiacon: kisgyermekes anyák, tanulók, nyugdíjasok, külföldi hallgatók. Ráadásul többségük bizonyos iparágak működési struktúrája miatt nem bevonható. Számos szektorban azonban alkalmazhatók lehetnének szélesebb körben is, ám ahhoz az szükséges, hogy a munkáltatók rugalmasabbak legyenek: például ne az időt tekintsék a munka alapjának, hanem a feladatot, az extra időt pedig a feladat megoldására szánnak munkavállalóik jutalmazzák extra juttatásokkal.
Jelenleg évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában, emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, akik közül sokan szintén vállalnak munkát. A WHC szerint azonban ezek a csoportok önmagukban a következő 6–12 hónapban nem lennének képesek teljes mértékben kiváltani a külföldi munkavállalókat.
Aggódnak a magyar munkaadók a vendégmunkásstop miatt: mindannyian megfizetjük az árát a hergelésnek?
Továbbra is érkezhetnek vendégmunkások, hiába a kormányzati tiltás
A vendégmunkások körüli vita ezért várhatóan továbbra is meghatározó témája marad a magyar gazdaságnak. Miközben a kormány a bérek emelésében és a hazai munkaerő aktivizálásában látja a megoldást, a vállalkozások azt hangsúlyozzák, hogy a demográfiai folyamatok és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet miatt rövid távon nem tudják nélkülözni a külföldi dolgozókat. A kérdés így nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább társadalmi és politikai jelentőségűvé is válik.
Annyi bizonyos, hogy a Magyar-kormány betiltotta további, közvetítőcégeken keresztül kiadott vendégmunkás-vízumok kiadását júniusban. Harmadik országbeli külföldi munkaerő azonban továbbra is érkezhet, ha azt a beruházó cégek – például a kínai autógyárak – szervezik le maguknak.
Kiemelt kép: depositphotos.com
