Magyar Péter még a választási kampány alatt tett ígéretet arra, hogy magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozását segítik majd, a harmadik országból érkező vendégmunkásokat pedig hosszú távon hazaküldik, illetve a hazai munkaerőtartalékot részesítik majd előnyben. Csakhogy a munkaadók szerint nagy szükség van vendégmunkásokra. Csizmadia Gábor munkaerőpiaci szakértő szerint a legnagyobb gond, hogy a kérdés teljesen átpolitizált, a migrációval került egy kalap alá, miközben vendégmunkások nélkül összeomlana számos szektora a gazdaságnak és magyarországi vállalkozások kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.
Munkahelyvédelem vagy növekedési kockázat?
A Tisza-kormány első nagy horderejű munkaerőpiaci döntése máris komoly vitát váltott ki a gazadaság különböző szereplői között. Miközben a kabinet szerint a cél a magyar dolgozók védelme, a munkaadók és gazdasági szakértők attól tartanak, hogy a vendégmunkások beáramlásának leállítása tovább súlyosbíthatja az egyre élesebb munkaerőhiányt – és akár a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
A magyar gazdaság az elmúlt években egyre inkább külföldi munkaerőre támaszkodott. Az iparban, a logisztikában, az építőiparban és egyes szolgáltató ágazatokban számos vállalat már nem talált elegendő magyar munkavállalót, ezért fordult harmadik országbeli dolgozók felé. A foglalkoztatottság hosszú ideje történelmi csúcs közelében van, miközben a hazai munkaerő-tartalékok nagyrészt kimerültek. Több szakértő szerint ezért bizonyos állásokat egyszerűen nincs, aki betöltsön Magyarországon. Bár statisztikailag léteznek aktív korú munkanélküliek, szakértők szerint az ő beléptetésük a munkaerőpiacra időt és erőforrásokat igényel. Munkájuk minőségére, precizitásukra pedig akkor sem lesz garancia – szemben például a fülöp-szigeteki munkaerővel, amely híres megbízhatóságáról és nagyon sok munkaadó dicséri.
Jöhetnek vendégmunkások, de nem úgy
Június 6-tól gyakorlatilag megszűnt az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának lehetősége, mivel a kormány nem jelölt ki olyan harmadik országot, amelynek állampolgárai ilyen engedélyt igényelhetnének (Georgia, Örményország és a Fülöp-szigetek került le a korábbi listáról). Az intézkedés lezárta azt a csatornát, amelyen keresztül a munkaerő-kölcsönző cégek nagy számban hoztak munkavállalókat Magyarországra. A kormány álláspontja szerint a cél a magyar munkahelyek és bérek védelme. A Tisza korábban többször hangsúlyozta, hogy nem kívánja engedni, hogy külföldi munkavállalók szorítsák ki a magyar dolgozókat vagy mérsékeljék a bérnövekedést.
Az intézkedés azonban felemásra sikerült. Tegnapi cikkünkben is megírtuk, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt továbbra is kaphatnak nem EGT-országok állampolgárai – így érkezhetnek például további kínai vendégmunkások a kínai gyárakba, őket ugyanis a gyárak, a kínai vállalatok szervezik, ehhez pedig nem vesznek igénybe közvetítői szolgáltatást.
Visszafoghatja a gazdasági növekedést
Csizmadia Gábor munkaerőpiaci szakértő szerint az új szabályozás erősödő munkaerőhiányhoz vezethet, ami akár a magyar GDP növekedését is fékezheti. Ha a vállalatok nem találnak elegendő dolgozót, visszafoghatják termelésüket, elhalaszthatják beruházásaikat, vagy akár más országokba helyezhetnek fejlesztéseket. Annak fényében különösen megfontolandó a további korlátozás, hogy a környező országokban jelentősen magasabb a harmadik országbeli vendégmunkások aránya: Ausztriában 25%, Lengyelországban és Csehországban 10-15%, míg Magyarországon csupán 2,5%. A kérdés inkább alaposan átpolitizált szerinte, a közvélemény szemében az ide érkező, dolgozó, majd hazatérő vendégmunkások az illegális migránsokkal vannak egy kategóriában.
Magyarországon a bérek óriási részét viszi el az állam: mutatjuk a pontos számokat
A Tisza-kormány ugyanakkor nem teljes lezárásra készül. Kormányzati nyilatkozatok szerint átfogó felülvizsgálat zajlik, és egy új, szigorúbb, a gazdasági igényeket jobban követő rendszer kialakítása van napirenden. Emellett a kabinet a gazdasági növekedés újraindítását, a magyar munkaerő aktivizálását, valamint a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását is kiemelt célként említi.
A következő hónapokban dőlhet el, hogy a vendégmunkás-szigor valóban több lehetőséget teremt-e a magyar munkavállalóknak, vagy éppen a gazdaság növekedését fékezi majd egy olyan időszakban, amikor számos ágazat már most is munkaerőhiánnyal küzd.
Az egyik legkimerültebb munkaerő vagyunk Európában: súlyos terhek alatt a magyar dolgozók
