Aragóniai Beatrix titka: egy fiatalkori szerelmi viszony?
Aragóniai Beatrix nem tartozik a legfényesebb emlékű magyar királynék közé. Noha az egyik legnagyobb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás vette feleségül, mégis a király utóbb helytelennek bizonyuló döntéseit az ő nevéhez fűzik. Ennek oka, hogy Mátyás király halála után nem maradt pártfogója és végül az országot is el kellett hagynia, ezért a történetírók számára ideális bűnbakká vált. A róla fennmaradt történetek között akad egy, amely kevésbé ismert, bár a királyné befeketítői fel szokták használni: Beatrix nápolyi szerelmi kalandja.
A nápolyi királylány
Aragóniai Beatrix Nápolyban született, amely ebben az időben több európai hatalom célkeresztjébe került, de az addigi történelme is meglehetősen viharosnak számított. A nápolyi Anjouk 1442-ben elveszítették a trónjukat, az Aragóniai-ház foglalta el Nápolyt. A dinasztia birtokolta Szicíliát is, így a korábban egy kézen lévő területek ismét egyesültek. V. Alfonz kasztíliai király (nápolyi királyként I. Alfonz) azonban a királyságait nem tudta egy kézben örökíteni törvényes fiúgyermek hiánya és a helyi szokásjog miatt. Nápolyban viszont sikerült: természetes fiát, I. Ferdinándot törvényesítette, majd a nápolyiakkal elfogadtatta trónörökösének.
I. Ferdinánd így a fattyúság bélyegével kezdhette meg az uralkodását. Az elűzött Anjouk többször tettek kísérletet a trón visszaszerzésére, a helyzet pedig súlyosbodott, amikor a trónigényüket megörökölték a francia királyok. Ferdinánd azonban tehetséges uralkodónak bizonyult, aki jól válogatta meg a szövetségeseit és úrrá lett a Nápolyt érő kihívásokon. A családi hálója biztosnak tűnt, mivel négy fiúgyermeke és két lánya született. Az egyikük volt Aragóniai Beatrix.
Ferdinánd 1494-ben bekövetkezett halála után azonban az utódok már kevésbé tudtak ellenállni a francia nyomásnak. Nápolyt többször is elfoglalták a franciák, a küzdelemben végül Ferdinánd utódai elveszítették Nápolyt, a koronát az Aragón Királyság szerzi vissza, rajtuk keresztül pedig a spanyol Habsburgoké lesz később.
Aragóniai Beatrix korai viszonya
A Trastamara-ház viszonyairól (amelyet itthon több névvel is illetnek, pl. Aragóniaiként, vagy Ivrea-Burgundiként) a dinasztia hanyatlása utánról maradt fent egy kézirat, amely a “Különböző tragikus és szerelmi esetek, melyek Nápolyban és nápolyiakkal máshol történtek” címet viseli. Általában Ascanio Coronának vagy Silvio Coronának szokták megadni a szerzőt, amely azonban csak egy írói álnév. A kacifántos cím pedig a nápolyi uralkodóház egyfajta botránykrónikája. Részletezi például Aragóniai Beatrix testvérének, Eleonórának a viszonyait is.
Ebben a kéziratban olvasható egy rövid életrajz Beatrixról. Az általunk is ismert adatok mellett azonban egy ponton kiegészíti az eseményeket: állítása szerint Aragóniai Beatrix szerelemre lobbant egy Don Ramiro Villacruta nevű valenciai ifjú iránt, aki a nápolyi udvarban szolgált. Nővérével szemben azonban, akit tapasztaltabbnak ír le a titkos viszony folytatásában, Beatrix nem tudta leplezni magát. A dolog ezért tragikus véget ért: Don Ramiro Villaracutát egy reggel lanthúrral megfojtva találták a saját szobájában, 1475-ben.
A történet azért számított botrányjellegűnek a kései középkorban, mivel az uralkodói házasságokban a feleségül adott hajadonok szüzessége a házassági alku fontos részét jelentette. Amennyiben Beatrix nem volt az, úgy Mátyás rossz “üzletet” kötött a nápolyiakkal.
Mi lehet igaz Aragóniai Beatrix korai viszonyából?
A történet hitelességét nehéz ellenőrizni, mivel ez az egyetlen forrásunk rá. Az említett szeretőről, Ramiro Villaracutáról egyéb történeti adat nem ismert, nem tudni, hogy létező személyről beszélhetünk-e. Az viszont ismert, hogy ilyen nevű család valóban létezett a korabeli Szicíliában és Dél-Itáliában. Ez esetleg utalhat arra, hogy a történet valós. Érdekes, hogy Aragóniai Beatrix egyéb tevékenységéről szűkszavúan nyilatkozik az ismeretlen szerző. Ezzel szemben a többi nápolyi rokon, köztük Eleonóra, Beatrix testvére, sokkal kiterjedtebben ismertetett történetet kap. A megfojtott szeretőn kívül Aragóniai Beatrix életéből mást nem is tudott említeni az ismeretlen szerző. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a rövid életrajz végén ő maga is megjegyzi, hogy próbált kutatni hasonló esetek után, de nem járt sikerrel.
Aragóniai Beatrix feltételezett korai viszonyának a magyarországi forrásokban sincs semmi nyoma. Még közvetett utalásokat is nehezen találunk arra nézve, hogy a magyar politikai élet szereplői esetleg gyanakodtak a királynéra. Sem ekkor, sem a későbbiekben, akkor amikor már befolyását elveszítette, nem vetődött rá a gyanú árnyéka sem, egyetlen történeti forrásunk sem számol be ilyen esetről.
Hunyadi Mátyás magatartásából sem következtethetünk sok mindenre. Bonfini leírása alapján az uralkodónak határozottan tetszett a felesége és azt is leszűrhetjük az adatokból, hogy sok időt töltöttek együtt. Olyannyira, hogy a korábbi magyar királynékkal szemben Beatrix elkísérte Mátyást a hadjárataira: amíg az uralkodó a “frontvonalon” tartózkodott, a királyné valamivel a harcok helyszíne mögött várakozott, de amikor csak tudtak, együtt voltak. Ebből kiolvasható az egymást szerető fiatal házaspár képe is, de akár az is, hogy Mátyás inkább maga mellett akarta tudni a feleségét, hogy még véletlenül se lépjen félre.
Hogy a történetben mi az igazság, egyéb források híján nem tudjuk. Valószínűbb, hogy az eset a szenzációhajhászás része volt, amit Magyarországon, a Mátyás vélelmezett megmérgezése miatt hibáztatott Beatrixról, hajlamosak vagyunk készpénznek venni.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
‘Kizárt dolog, hogy NATO-katonák lépjenek Ukrajna területére’
Mi történt a Colosseummal Róma bukása után?
Rájöttek hogyan keletkezett az Antarktiszon egy akkora lyuk, mint fél Magyarország
Lenyűgözően részletes felvételt tettek közzé a Napról
‘Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy orosz területeket bombázzon’
Pazar képeken a szépülő Budavári Palota