Egy korábbi tanulmány szerzői szerint az Indonéziában található Gunung Padang (azaz a Felvilágosodás Hegye) nem természetesen alakult mai formájára, hanem évezredeken át tartó emberi munkálkodás eredménye. Ám vannak, akik vitatják ezt az állítást, sőt, még a vonatkozó tanulmányt is törölték, ami miatt a szerzői felháborodtak.
Kirázza a hideg a régészeket az indonéz piramisról szóló tanulmánytól
Ha igaz, amit a tanulmány szerzői állítanak a Gunung Padang-ról, akkor át kellene írnunk történelem tankönyveinket, hisz a világ legősibb piramisa nem Egyiptomban, hanem Indonéziában lenne, ráadásul sokkal ősibb volna, mint a mostani tudásunk szerint legrégibb, kb. 4700 évvel ezelőtt épült Dzsószer-piramis.
De a dolog nem ennyire egyszerű. A 2023 novemberében a “The journal Archaeological Prospection”-ben, egy régészeti újságban megjelent tanulmánnyal EBBEN a cikkünkben akkor mi is foglalkoztunk. Cikkünk az iflscience.com akkori anyagán alapult, amit pedig a fent említett régészeti tanulmánykötetben megjelent beszámoló alapján állítottak össze. Csakhogy ezt a tanulmányt most visszavonta az újság, mert találtak benne egy hibát. Arról nem is beszélve, hogy a régészek kb egyként háborodtak fel az indonéz “piramisra” vonatkozó megállapításokat olvasva.
Az akkori tanulmány szerint az ott élt emberek 25.000 és 14.000 évvel ezelőtt alakították ki ezt az ősi piramist. Akkor, amikor még nem voltak földműves közösségek, azaz sokkal nehezebb lett volna megszervezni egy olyan társadalmat, melynek tagjai halászó-vadászó közösségekként állandóan vándorolnak, de valamiért úgy érzik, egy hatalmas hegyet kell évezredeken keresztül faragniuk piramissá (miért pont piramist építettek?).
Jó adatok alapján rossz következtetéseket vontak le?
A most visszavont tanulmány szerint találtak rejtett kamrákat és üregeket a hegyen, ám bizonyítékaik nem győzték meg a fősodratú régészetet.
Például Lutfi Yondri, az indonéz Nemzeti Kutatási és Innocáiós Ügynökség munkatársa azt mondta a Nature nevű patinás brit lapnak, hogy az ő kutatásai azt mutatják, hogy a környéken az emberek 12 ezer évvel és 6 ezer évvel ezelőtt is barlangokban éltek és semmilyen bizonyítékát nem mutatják fejlett kőművestudásnak.
A Feröer-szigetek “piramisait” tuti nem ember építette. Olvasd el cikkünket róla ITT. Forrás: Instagram
Flint Dibble, a Cardiff-i Egyetem régésze szerint az eredeti tanulmány valid adatokat használt, de nem igazolt következtetésekre jutott. Például szerves anyagok radiokarbonos vizsgálata alapján arra jutottak, hogy 27 ezer évvel ezelőtt kezdték építeni a piramist. Csakhogy a vizsgálat tárgya szerves anyag volt, nem pedig olyan anyag, ami emberi tevékenységre utalhat, például eszközök, csontok vagy faszén. Tehát a tudós szerint a tanulmány szerzői csupán nagyon régi földet találtak, semmi mást.
Íme a Gunung Padang. Forrás: PrtScr/Youtube
A szerzők felháborodtak
Ez alapján pedig az újság visszavonta a tanulmányt jelezve, hogy semmilyen összefüggést nem tudtak kimutatni a szerzők a kormeghatározás (ami helyes) és bármilyen emberi tevékenység között.
A 2023-as tanulmány szerzői igazságtalannak tartják a döntést és újra felhívták arra a figyelmet, hogy vizsgálódásaik során arra jutottak, egyértelműen ember alkotta piramisról, semmint természetes erők által kialakított, piramis alakú hegyről van szó. Mindezt a Facebook-on tették közzé tegnap, íme:
Ez is érdekelhet:
- Nem ember építette a Feröer-szigetek hatalmas piramisait: most fény derül a rejtélyre – KÉPEK és részletek ITT
- Az űrből jött a megoldás: fény derülhetett a piramisok építésének rejtélyére
Kiemelt kép: illusztráció, forrás: depositphotos.com
