Íme Horthy Miklós titokzatos tetoválása: ezt ábrázolta

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, ha leírjuk ezt a nevet, biztosan nem egy tetkos tengerésztiszt jut eszünkbe, hanem egy mindig feszesen álló idős úr, aki hazánk kormányzójaként tett szert ellentmondásos megítélésre a második világháború előtt és alatt hozott intézkedései és döntései miatt. De Horthy is volt fiatal és sem a kalandokat, sem a társaságot, sem pedig a mai szóhasználattal vett bulikat nem vetette meg, a nőkről nem is beszélve.

Tanulni nem szeretett, de kiváló társasági ember volt

Horthy Miklós a kiegyezés utáni évben, 1868-ban látta meg a napvilágot Kenderesen, az Alföldön. Felmenői közül senki nem kapcsolódott semmilyen formában a tengerhez, ám gyerekként – emlékiratai szerint – mindig is a tengerre és távoli világok felfedezésére vágyott.

Bátyja, Béla a fiumei Haditengerészeti Akadémia növendékeként szenvedett halálos kimenetelű balesetet 16 esztendősen. Szülei pedig abban nyertek némi vigaszt, hogy kisebbik fiukat is haditengerészeti egyenruhában látták néhány év elteltével.

Horthy nem tartozott a legjobb tanulók közé az Akadémián, ám kitűnt gyakorlatiasságával, talpraesettségével, emellett kiválóan sportolt. Karrierje komótosan indult, kezdetben lassan haladt előre a ranglétrán (mert nagyon gyenge záróvizsgát tett). Karrierjét az indította be, hogy remek társasági ember volt, aki több nyelven volt képes kellemenesen elbeszélgetni nagyjából mindenkivel, matróztól a főhercegig. Ennek során pedig magas rangú pártfogókra és barátokra tett szert, többek között a Habsburg-családból is.

Horthy Miklós a szatmárnémeti bevonuláson. Itt is haditengerésztiszti egyenruhában. Fotó: Creative Commons CC BY-SA 4.0

Horthy Miklós világ körüli úton

1886 és 1894 között, másfél év kivételével folyamatosan a tengeren volt és életének meghatározó élményeként 1892 és 1894 között teljesített egy 21 hónapos expedíciót Egyiptomon és Indián keresztül Ausztráliáig és a csendes-óceáni szigetvilágig. Itt szerezte híres-hírhedt tetoválását is.

A hajóút alaposan formálta a fiatal tengerésztiszt gondolkodását. Egyrészt meggyőződésévé vált, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának be kellett volna szállnia a gyarmatosításba, másrészt lenyűgözte a brit világbirodalom, különösen az, ahogy Londonból, pusztán néhány ezer katonával képesek sakkban tartani egész Indiát.

Az utazásról rengeteg tárgyat hozott haza, ezek egy részét a kisújszállási református gimnáziumnak adományozta hazatérése után.

Horthy Miklós sorhajózászlósként Kalkuttában és felesége, Purgly Magdolna

Forrás: Creative Commons

Horthy Miklós hatalmas tetoválása egy kínai sárkányt ábrázolt

E “világ körüli” út során szerezte a bal karját szinte teljesen elfedő híres kínai sárkánytetoválását is. Turbucz Dávid történész Horthy Miklós, a haditengerésztiszt c. könyvében amellett foglal állást, hogy ez vagy Bangkokban, vagy pedig Szingapúrban készülhetett. Tartja magát a pletyka, hogy ittas volt a tetoválás készültekor, ám erről Turbucz nem ír. Hazatérése után viszont sokan ámultak ezen “szerzeményén”, ő pedig büszkén mutogatta mindenkinek.

„Életem legszebb tetoválását Horthy admirálison láttam: a zöldben-aranyban pompázó sárkány beborította mellkasa bal felét. Horthy naponta megjelent a pólai tengerészfürdőben, és a trikója bal pántját leengedte, hadd lássa mindenki a csodás rajzolatot; körül is vették mindig, fiatal tengerésztiszteknek és fürdővendégeknek magyarázta – megannyiszor csaknem ugyanazokkal a szavakkal – a részleteket” – írta „a száguldó riporter”, a cseh Egon Erwin Kisch később.

Horthy Miklós titkos tetoválása úszás közben, Kenderesen.

Megmutatta a tetoválását, tragédia lett belőle

Horthy nem rejtegette a tetoválást, büszkén mutogatta tehát mindenkinek akkoriban. Kormányzóvá választása után viszont arra mindig figyelt, hogy hivatalos eseményeken hosszú ujjú kabátot, inget, stb. viseljen, így sárkánya rejtve maradjon. Egyébként is igényes ember volt, aki mindig adott a jó megjelenésre, ápolt ruházatra.

A 24.hu szerint volt egy másik tetoválása is, amit szintén megmutatott a fent említett Kisch-nek. A bemutatót követően pár órával jött az értesítés, hogy kilőtték a flotta legnagyobb hajóját, a Szent István csatahajót. “Nem kellett volna megmutatnom a rajzot, főhadnagy úr, mert valahányszor megteszem, mindig nagy szerencsétlenség támad”, mondta akkor állítólag első dühében.