Megvan, kiket a legkönnyebb összeesküvés-elméletekkel becsapni
Nem, az összeesküvés-elméletek nem csak a „buta” emberekre veszélyesek.
A Holdra szállást Stanley Kubrick rendezte, az oltások autizmust okoznak, a Föld lapos, a világot pedig gyíkemberek irányítják. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak a buta és iskolázatlan emberek dőlnek be a nevetséges összeesküvés-elméleteknek.
Az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiája
Krekó Péter, az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai szakértője szerint az intelligencia nem függ össze egyenesen azzal, mennyire veszélyesek ránk az álhírek. Ezek a hihetetlen történetek ugyanis az érzelmekre hatnak, és remekül megkerülik racionális gondolkodásunkat.
Ez sokszor a tudósokban való bizalmatlanság miatt van, de politikai szcenáriókban is gyakran felhasználják. A lényeg, hogy nincs kellő rálátásunk a minket érintő intézkedésekre, ezért kiszolgáltatottnak érezzük magunkat.
Miért hisznek az emberek az összeesküvés-elméletekben?
Sok oka van annak, hogy az emberek támogatják az összeesküvés-elméleteket. Darel Cookson, a Nottingham Trent Egyetem pszichológiai oktatója szerint gondolkodási stílusunk befolyásolja az információfeldolgozás módját. Ezáltal azt is, hogy mennyire vagyunk hajlamosak az összeesküvés-elméletekre, írja a The Conversation nevű folyóiratban.
Úgy tűnik, hogy azokat könnyebb becsapni, akik inkább intuitívan gondokodnak, mint analitikusan.
Egy 2017-es tanulmány azt találta, hogy azok a személyek, akik magasabb pontszámot értek el a kritikus gondolkodásban, kevesebb negatív életeseményről számoltak be. A kritikus gondolkodás még az intelligenciánál is erősebb indikátor volt ilyen esetekben.
Mi az intuitív gondolkodás?
Az intuitív gondolkodás egy olyan gondolkodási stílus, amely azonnali és tudattalan ítéletekre támaszkodik. Gyakran zsigeri érzéseket követ, míg az analitikus gondolkodás az információ lassabb, megfontoltabb és részletesebb feldolgozását jelenti.
Másrészt az intuitív gondolkodást összekapcsolták a gondolkodási hibákkal. Az evolúció során az agy számos egyszerűsítő lépést, úgynevezett heurisztikát fejlesztett ki, hogy ne legyen feleslegesen túlterhelve. Ezek a korábbi tapasztalatokra építve megkönnyítik a mindennapokat, viszont növelhetik az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyságot.
Az intuíció két oldala
Ez a fogékonyság veszélyes következményekhez vezethet. Például az intuitívabb gondolkodást összefüggésbe hozták az oltásellenes összeesküvés hiedelmekkel és az oltással kapcsolatos tétovázásokkal.
Ugyanakkor több rendkívül sikeres ember, például Albert Einstein és Steve Jobs is az intuíció használatának fontossága mellett érveltek, és eredményeiket az intuitív gondolkodásnak tulajdonították.
Az intuitív gondolkodás értéke
Az intuitív gondolkodás egyik előnye, hogy kevés vagy semmilyen feldolgozási időt nem vesz igénybe, ami lehetővé teszi, hogy gyorsan döntsünk és hozzunk meg ítéleteket. És bizonyos körülmények között ez létfontosságú.
A kríziskörnyezetben dolgozók, például a tűzoltók arról számolnak be, hogy intuitív gondolkodási stílust kell alkalmazni. Válságok idején irreális lehet az analitikus gondolkodás következetes alkalmazása.
Forrás: PickPik/ Public Domain
De ahogy a feladat engedi, a későbbiekben több elemző gondolkodásra támaszkodnak. A kritikai és intuitív gondolkodási stílusok párhuzamosan használhatók.
Az is fontos, hogy ez a fajta intuíció több éves tapasztalaton keresztül alakul ki, ami szakértő intuíciót eredményezhet. Mérő László, az ELTE logikát és intuíciót kutató professzora szerint egy adott képesség vagy szakirány nagymesterei akár százezer kognitív sémával bírnak egy adott területtel kapcsolatban.
Kreativitás és intuíció
Az intuíció más területeken is kulcsfontosságú lehet. Egy 2016-ban végzett ötletgenerációs kutatás áttekintése megállapította, hogy a kreativitás pozitívan kapcsolódik az intuitív gondolkodáshoz.
Bár a kreativitás nehezen definiálható, a problémamegoldáshoz hasonlónak tekinthető, amikor az információt új vagy váratlan módon használják fel.
Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a 2016-os áttekintés azt találta, hogy az intuitív és az elemző gondolkodási stílusok kombinálása a legjobb az ötletértékeléshez.
Mi a megoldás?
Manapság a kutatások gyakran az analitikus gondolkodás fejlesztésére összpontosítanak, hogy visszaszorítsák a veszélyes összeesküvés-elméleteket és a tévhiteket.
Az analitikus és intuitív gondolkodásmódot gyakran vagy-vagy-nak tekintjük, egy 2015-ös metaanalízis azonban 50 éves kognitív stíluskutatás során bizonyítékot talált arra, hogy ezek a gondolkodási stílusok együtt is előfordulhatnak.
A döntéshozatali kutatások azt is sugallják, hogy a gondolkodási stílus rugalmas. A legjobb döntéseket akkor hozzák meg, ha az egyén által használt gondolkodási stílus összhangban van az adott helyzettel.
A gondolkodási stílusok erősségei
Egyes helyzetek jobban megfelelnek az analitikus gondolkodási stílusoknak, például a számfeladatok, míg mások az intuíció használatára, például az arckifejezések megértésére támaszkodnak. Az adaptív döntéshozó mindkét gondolkodási stílus használatában jártas.
Tehát az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság csökkentésének egyik módja az adaptív döntéshozatal javítása.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
