Az összeesküvés-elmélet, ami szerint a középkorból 300 év kitaláció

Az elmélet szerint Nagy Károly is csak egy kitalált figura volt. Forrás: Wikimedia Commons

Mi lenne, ha kiderülne, hogy valójában nem is a 21. században élünk, hanem 300 évvel korábban? A kitalált középkor vagy más néven “fantomidő-hipotézis” éppen erről szól. Az elmélet szerint ugyanis a 614 és 911 közti időszak valójában sosem történt meg.

Annak ellenére, hogy többszörösen is cáfolták, még mindig sokan vannak, akik hisznek a fantomidő-hipotézisben – derül ki a Discover Magazine írásából.

Az elmélet

A fantomidő-elmélet a német Heribert Illigtől származik, aki szerint III. Ottó német-római császár II. Szilveszter pápával konspirált, de valószínűleg VII. Konstantin bizánci császár is benne volt a képben. Az, hogy erre mi volt az okuk, meglepően prózai: azt akarták, hogy uralkodásukba beleessen az ezredforduló. Ahhoz pedig, hogy sikeresen elkezdjék az “új időszámításukat”, úgy döntöttek, hozzácsapnak a történelemhez 297 évnyi kitalációt.

Az elmélet szerint Anglia nagy viking inváziója sem történt meg
Forrás: Wikimedia Commons

Illig azt állítja, hogy a három uralkodó annak idején dokumentumokat hamisított, kitalált történelmi eseményeket és személyeket (például Nagy Károlyt) és hamis bizonyítékokat helyezett el, amelyeket évszázadokkal később a régészek mit sem sejtve feltártak. Az uralkodók természetesen nem tudták ezt mind egymaguk véghez vinni, így belekényszerítették alattvalóikat is a “játékba”. Az írnokokra hárult például az a feladat, hogy megkomponálják a képzelt középkor krónikáját.

Így született meg Alfréd, wessexi király, aki a korabeli Anglia legnagyobb uralkodója volt és szembe szállt a vikingekkel (az elmélet szerint a britanniai viking invázió is csupán fikció) és Nagy Károly személye, aki csupán korabeli propaganda volt egy óriási európai birodalom vezetőjeként.

Az elmélet szerint Nagy Károly sose létezett
Forrás: Wikimedia Commons

A teóriát Illig azzal támasztja alá, hogy a “sötét középkorként” is emlegetett időszakból viszonylag kevés konkrét, régészeti vagy írásos bizonyíték maradt vissza és állítása szerint a Julián és a Gergely naptár közti eltérések is arra utalnak, hogy valamilyen csúsztatás van a történetben.

Ez mind rendkívül izgalmasan hangzik, de az elméletet értelemszerűen széles körben elutasítják, mivel számos történelmi, csillagászati és régészeti bizonyíték cáfolja.

Kitalált középkor az egész világon?

Illig az elméletével ugyanabba a hibába esik, amibe mi európaiak is igen gyakran. Figyelmen kívül hagyja ugyanis, hogy már a középkorban is létezett más a mi civilizációnkon kívül, legyen szó az arabokról vagy éppen a kínaiakról. Valószínűleg joggal élhetünk a feltételezéssel, hogy a szintén meglehetősen eurocentrikus világképpel rendelkező III. Ottó és II. Szilveszter nem egyeztetett a kínai császárral vagy az arabokkal az időszámításukat illetően. A keleti kultúra azonban, a “sötét” középkorral szemben ebben az időszakban csak úgy virágzott.

A kínai civilizáció sem elhanyagolható
Forrás: Wikimedia Commons

Ezt mondja a tudomány

Gyakorlatilag szinte az összes kutatási területről van olyan bizonyíték, ami cáfolja az elméletet. A napfogyatkozások és más csillagászati események időpontjai pontosan dokumentálva vannak és egybevágnak az elméleti modellekkel. Ezek az események nem illeszkednének a hamis időszakba, ha a fantomidő-hipotézis igaz lenne. Ahhoz, hogy ilyen dolgokba belenyúljon, talán még a pápa is kevés.

Emellett persze ott vannak még azok a csúsztatások, amik eleve szerepelnek Illig elméletében. Az, hogy kevés feljegyzés és régészeti lelet van a korszakból, az nem jelenti azt, hogy semmi nincsen. A régészek szerint pedig amit találtak, az elég meggyőzőnek tűnik. Az ilyen jellegű bizonyíték nemcsak az emberhez köthető tárgyakat, hanem a fák évgyűrűit és radiokarbonos módszerekkel felderített maradványokat is magában foglal.