A Wow! jel új megfejtése szerint még nehezebb lehet idegenekre bukkanni

A csillagászat egyik legnagyobb rejtélye még érdekesebbé válhatott egy új kutatás szerint: a Wow! jel forrása egy rendkívül ritka kozmikus esemény eredménye lehetett.

A Wow! jel egy erős, keskeny sávú rádiójel volt, amelyet 1977. augusztus 15-én észlelt az Ohio Állami Egyetem Big Ear rádióteleszkópja, és amelyet akkor a földönkívüli intelligencia kutatásának támogatására használtak. A jel a Nyilas csillagkép irányából látszott érkezni, és a földönkívüli eredet várható jegyeit viselte magán. Az 1 perc 12 másodpercig rögzített rádióhullámok 30-szor erősebbek voltak, mint a mélyűr háttérzúgása, és egy figyelemre méltóan specifikus, 1420 megahertzes frekvencián sugároztak, írja a Scientific American.

A hidrogénben keresik a választ

A hidrogén, az univerzumban leggyakrabban előforduló elem, természetes módon ezen a frekvencián bocsát ki rádióhullámokat. Ezért egyes csillagászok arra következtettek, hogy az idegenek természetesen ezt a frekvenciát választanák, ha megpróbálnának kommunikálni a Földdel. Azonban a Wow! jelhez hasonlót soha többé nem észleltek, és nem is tudták meggyőzően megmagyarázni.

Abel Méndez, bolygóasztrobiológus és a Puerto Ricó-i Egyetem Bolygó-lakhatósági Laboratóriumának igazgatója szerint a bizarr Wow! jel valójában egy csillagközi hidrogéngáz-felhőbe csapódó, rendkívül intenzív kitörés véletlenszerű észlelése lehet. Egy sűrű, mágneses csillag, az úgynevezett magnetár lenne az egyetlen forrás, amely képes lenne ilyen erős kitörést kibocsátani, ami a hideg hidrogénfelhőből az észlelt sugárzást váltotta volna ki – állítják Méndez és kollégái az arXiv-ra feltöltött és a The Astrophysical Journal című folyóiratba beküldött preprint tanulmányukban.

Ismételt esetek

Méndez és kollégái azután jutottak el az új hipotézishez, hogy váratlanul nyolc Wow!-szerű jelet fedeztek fel, miközben a mára már megszűnt Arecibo Obszervatórium archív adatai között kutattak. A jeleket, amelyek mind keskeny sávú, az állítólagos 1420 megahertzes frekvenciához közeli rádióhullámok voltak, az Arecibo 2020 februárja és májusa között rögzítette, és mindegyik két-három percig tartott. Az Arecibo mindössze egy órányi adatai között több érdekes jel is volt, ami természetes eredetre utal. A kutatók szerint a hidrogénfelhők, amelyek az egész világegyetemben gyakoriak, természetes módon bocsátanak ki rádióhullámokat ugyanezen a frekvencián.

Az újonnan felfedezett jelek 50-100-szor halványabbak voltak, mint az eredeti Wow! jel, de ez Méndez szerint azért van, mert nem egy magnetár világította meg őket, írja a Live Science. „Ha még néhány percig fényesedtek volna, akkor az lenne a Wow! jel” – mondta. „De ahhoz, hogy ez megtörténjen, valami szokatlan dologra van szükség.”

Ez valami olyasmi, mint egy magnetár – egy halott csillag sűrű, erősen mágnesezett héja, amely képes erős elektromágneses sugárzást kibocsátani. Egy nagyon távoli, még fel nem fedezett magnetárból kibocsátott sugárzás elméletileg elég erős lenne ahhoz, hogy a közbeeső hidrogénfelhőket izzóvá tegye – mondta Méndez.

Mekkora eséllyel születik meg Wow! jel?

A kutatásban részt nem vevő csillagászok általában egyetértenek abban, hogy az új hipotézis nagyon izgalmas, de a részletekkel kapcsolatban továbbra is szkeptikusak.

„Tetszik ez a kreativitás” – mondta a Scientific American-nek Michael Garrett, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia SETI Állandó Bizottságának elnöke, aki nem kapcsolódik az új munkához. „De nekem egy kicsit mesterkéltnek tűnik.”

Bár a hidrogéngázból származó rádióhullámok ilyen fényes, célzott, pontosan 1420 megahertzes frekvencián történő kibocsátása elméletben lehetséges, de még soha nem figyelték meg. Ráadásul a kritikusok szerint több egybeesésnek kellett egyszerre bekövetkeznie ahhoz, hogy az új munka hipotézise megállja a helyét, beleértve azt is, hogy a rögzítő egy adott hidrogénfelhőre nézett, amelyet történetesen egy magnetár bombázott, és a kibocsátott sugárzás frekvenciájának meg kellett egyeznie az eddig soha nem észlelt 1420 megahertzes frekvenciával.

„Olyan jelenségre utal, amelyet még soha nem figyeltek meg” – mondta a Science Newsnak Jason Wright, a Penn State csillagászprofesszora. „A fizikai feltételek halmaza rendkívül kényes és különleges, és nem világos, hogy ez egyáltalán lehetséges-e”.

De akkor mi okozza?

A Wow! jel keskeny sávú jellegzetessége azt sugallja, hogy az emberiség rádióinterferenciája a valószínűbb magyarázat, mondta Yvette Cendes, az Oregoni Egyetem rádiócsillagásza.

Méndez és csapata közeljövőben az Arecibo archívumában végzett merülése további fényt deríthet az új magyarázat sajátosságaira. A jelek helyének pontos meghatározásához azonban nagy felbontású térképekre lenne szükség az égbolt hidrogénfelhőket tartalmazó foltjairól. Erre a feladatra kiválóan alkalmas a Very Large Array, egy közel 30 rádiótányérból álló hálózat Új-Mexikóban, amely úgy működik együtt, mint egyetlen, több kilométer hosszú távcső.

A hidrogénfelhők tulajdonságaiban, különösen fényességükben bekövetkező változásokat rögzítő megfigyelési kampányok értékes segítséget jelentenének a rejtélyes Wow! jel és újonnan felfedezett társai valódi eredetének megértésében, mondta Méndez.

Ez is érdekelhet:

• A Google Maps-et böngészte és kiszúrt valamit, most kutatók dolgoznak a felfedezésén
• A JWST többszáz Kis Vörös Pöttyöt talált az univerzumban, de nem tudni, mik azok