Így fest a Föld alkonyata a napfordulókkal az űrből

Föld aszteroida napforduló
Forrás: Pixabay

Az ESA timelapse videója végigköveti a Föld alkonyainak egy évét, ahogy váltakoznak az évszakok, napfordulókat és napéjegyenlőségeket nézhetünk végig.

Miközben a Föld a tengelye körül forog, és így éjjel és nappal van, a Nap körül egy ellipszis alakú pályát ír le. Csakhogy a Föld forgástengelye a keringési síkjához képest ferde, ez okozza az évszakokat. Amikor a Föld tengelye a Nap felé mutat, az adott féltekén nyár van. Amikor a földtengely elfelé mutat, télre lehet számítani, írja a National Weather Service.

Mivel a tengely dőlése 23 és fél fok, az Északi-sark soha nem mutat közvetlenül a Nap felé, de a nyári napfordulókor van a lehető legközelebb, a téli napfordulókor pedig a lehető legtávolabb. Így a sarkkörökön túl télen hónapig sötét, nyáron hónapokig világos van – és ezért vannak 23,5 fokonként a főbb szélességi körök, a sarkkörök, a Rák- és Baktérítő, valamint az Egyenlítő.

Lenyűgöző videón napfordulók és napéjegyenlőségek

A Földet az űrből látni a tudomány egyik legnagyobb vívmánya, és ez már sokféle lenyűgöző képet biztosított számunkra, köztük egy hihetetlen új timelapse felvételt a nappal és az éjszaka elválasztó vonaláról, ahogy a Föld az évszakok során halad előre.

Az ESA Earth Observation X-oldalán közzétett videó a Meteosat második generációs geostacionárius műholdak által a bolygóról minden nap ugyanabban az időpontban készített képekből áll össze, amelyeket 2023 szeptemberétől 2024 szeptemberéig rögzítettek – vagyis majdnem az egyik év őszi napéjegyenlőségétől a másikig.

Az eredmény mindössze 11 másodperc hosszú, de remekül szemlélteti, hogyan változik a nappal és az éjszaka hossza ebben az időszakban. A két időszak közötti átmenetet jelző, nem túl határozott vonalat terminátornak vagy „alkonyzónának” nevezik. Nincs köze a filmhez és a tévéműsorhoz, amelyekkel közös a nevük, de legalább így könnyen megjegyezhetőek a kifejezések.

Miért mozog a terminátorvonal?

Ugyanazért, amiért évszakok vannak, amiért a nappalok rövidebbek és hosszabbak – a Föld tengelye megdől, körülbelül 23,5°-kal, írja az IFLScience.

Ez azt jelenti, hogy – a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget kivéve – a bolygót a Nap pályája során egyenlőtlenül világítja meg. A napfordulók jelzik azokat a pontokat, ahol ez a legszélsőségesebb. Az északi féltekén például a júniusi napforduló az a napforduló, amikor az Északi-sark a legközelebb van a Naphoz, ami az év leghosszabb napját jelzi.

Másrészt a decemberi napforduló az, amikor az Északi-sark a legtávolabb van a Naptól, ami az év legrövidebb napját jelzi.

Minden márciusban és szeptemberben azonban egy rövid ideig, a hónap 21. és 22. napja körül a Föld tengelye merőleges a Napra. A videóban nagyjából meg lehet állapítani, hogy ez mikor következik be, mert ezeken a napokon a bolygó egyformán világít, illetve sötétben van, így a nappal és az éjszaka nagyon közelítenek egymáshoz, 12-12 óráig tartanak a földön.

Sarki fény
A sarki fény nem kötődik szigorúan az évszakokhoz, bár az őszi napforduló környékén felerősödik. Forrás: Pixabay

De még napéjegyenlőségnél sem pontosan ugyanannyi

Két fő oka van annak, hogy miért nem pontosan egyenlőek a napéjegyenlőség idején. Ahogy az Egyesült Királyság Met Office magyarázza, az első „azért van, mert a Nap korongként jelenik meg az égen, és a felső fele előbb emelkedik a horizont fölé, mint a közepe.”

„Emellett a napfényt a Föld légköre is megtöri. A Nap ezért úgy tűnik, hogy a középpontja előtt emelkedik a horizonton, így több nappali fényt ad, mint amennyit várnánk (12 óra 10 perc a napéjegyenlőség idején).”

A nappal és az éjszaka egyenlőségének időpontját az ekviluxusnak nevezik, ami – ha az északi féltekéről beszélünk – két-három nappal a tavaszi napéjegyenlőség előtt és két-három nappal az őszi napéjegyenlőség után következik be.

Ez is érdekelhet:

Source:

Címkék