Partneroldalunk, a Daily News Hungary tudósítása Ankarából

ANKARA, július 15. — A 2016-os sikertelen puccskísérlet kilencedik évfordulóján Recep Tayyip Erdoğan török elnök rövid, de erőteljes érzelmektől fűtött beszédet mondott a Török Nagy Nemzetgyűlésben, megerősítve kormánya narratíváját az árulással szembeni ellenállásról és nemzeti egységről. A megemlékezés volt a háromnapos sajtóút első programpontja, amelyet a Török Köztársaság Kommunikációs Igazgatósága szervezett külföldi újságírók számára. Az út hivatalos látogatásokat tartalmazott olyan kiemelt helyszíneken, mint Ankara és Isztambul – a nemzeti emlékezet megerősítésének jegyében.

Az éjszaka, amikor megremegett a Török Köztársaság

2016. július 15-én a török hadsereg egyik csoportja megpróbálta megdönteni Erdoğan kormányát, elfoglalva fontos infrastrukturális létesítményeket a főrárosban és Isztambulban, köztük hidakat, repülőtereket és az állami televíziót. A puccskísérlet több mint 250 áldozatot és több mint 2000 sebesültet követelt, de végül kudarcba fulladt, miután tízezrek vonultak az utcákra a kormány felhívására. Az Erdoğan-kormány gyorsan az Amerikában élő hitszónokot, Fethullah Gülent és az általa irányított szervezetet, a FETO-t hibáztatta, és átfogó tisztogatásba kezdett a következő hónapokban és években.

A nemzeti ellenállás múzeuma

A nap a Július 15. Demokráciamúzeum

megtekintésével kezdődött, amely az Elnöki Komplexum területén található. Az intézmény 2021-ben nyílt meg, célja pedig nem csupán a puccskísérlet dokumentálása, hanem annak bemutatása is mint Törökország demokratikus történelmének sorsfordító eseménye.

A látogatás során a kiállítás egy gondosan szerkesztett narratíván vezeti végig az érdeklődőket. Az „A puccskísérlet előzményei” című terem a FETO szervezet felemelkedését mutatja be titkosszolgálati és bírósági dokumentumokon, valamint digitális rekonstrukciókon keresztül. Egy interaktív installáció segítségével a látogatók még a puccsisták által használt titkosított üzenetküldő alkalmazásokat is kipróbálhatják.

• Az első nagy török turisztikai workshop Budapesten – képek és részletek ITT

A „A puccskísérlet éjszakája” szekció drámai módon idézi fel a káoszt: egy 360 fokos vetítőteremben valós idejű videók és hanganyagok peregnek a kritikus órákról. Hallható a felszálló vadászgépek zúgása Ankara felett, láthatók a páncélos járművekkel szembeszálló civilek, valamint lejátszásra kerül a puccsisták hírhedt televíziós nyilatkozata is.

A tárlat egyik legmegrázóbb része a „Mártírok és veteránok” galéria. Itt az áldozatok portréit személyes tárgyaikkal – karórákkal, imamalmokkal, mobiltelefonokkal – együtt állították ki. A „mártírok folyosójának” fekete márványfalán sorakoznak a nevek, míg egy üvegvitrinben Erol Olçok kampánytanácsadó vérrel áztatott inge látható, aki tizenéves fiával együtt vesztette életét. Interaktív képernyőkön a túlélők és hozzátartozók vallomásai hallgathatók meg, valamint Erdoğan elnök híres FaceTime-felhívása is, amelyben ellenállásra buzdította a lakosságot.

A kiállítás utolsó terme a „Nemzeti akarat győzelme” címet viseli, és a történtek utóéletét mutatja be: tömegtüntetéseket, letartóztatásokat, perek sorozatát, valamint a politikai rendszer átalakulását az új, végrehajtó elnöki modell irányába. A múzeumot Erdoğan elnök falra vésett szavai zárják:
„Július 15-e a nemzet újjászületése.”

Erdoğan üzenete: „Megismertük, ki az igaz és ki az áruló”

Később a Török Nagy Nemzetgyűlésben, egy imádsággal kezdődő ceremónia után lépett színpadra Erdoğan. Feltűnő volt, hogy több, kiemelt vendégeknek fenntartott hely – köztük bíráké, üzleti vezetőké és diplomatáké – üresen maradt. Ezt a résztvevők halkan szóvá is tették. Míg a múltban az ünnepi beszédek gyakran több mint egy órán át tartottak, az idei beszéd alig 15 perces volt: tömör, mégis hatásos.

• Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Beszédében az elnök a 2016. július 15-i eseményeket „a puszta kéz győzelmeként” jellemezte a tankok, repülők és bombák felett – ezzel erőteljes képet festve a nemzeti áldozatvállalásról. Kritikus hangnemben utalt azokra, akik szerinte haboztak a krízis idején. Necip Fazıl költőt idézte: „A csatornák kettéválnak: az egyikből fény, a másikból szenny árad.”Ezzel éles határt vont a hűséges állampolgárok és a „katonaruhás árulók”, illetve a „bankautomatákhoz szaladó” emberek között.

Erdoğan egyértelművé tette: a néhai Fethullah Gülen (1941–2024) – akit „vezetőként”, „hazátlanként” és „gödörbe temetettként” emlegetett – nem tudta megosztani az országot.

„A felállított csapdát… népünk rendíthetetlensége, bátorsága és hősies ellenállása semmisítette meg” – fogalmazott az elnök.

Legmarkánsabb kijelentése azonban így hangzott: „Törökország nagyobb önmagánál” – utalva a világ különböző pontjain élő török diaszpóra és szövetségesek szolidaritására. Hosszú távú politikai vízióját is megismételte: szerinte Törökországnak terrormentesnek kell lennie ahhoz, hogy a 21. század a törökök évszázadává váljon – a biztonság, a gazdasági fejlődés és a diplomáciai erő jegyében.

• Az iszlám győzelem jelképe Magyarország felett: Gül Baba sírja a Budai Várban

Jól szervezett, visszafogott ünnepség

Bár az elnöki beszéd érzelemdús volt, maga a ceremónia higgadtan és rendezett keretek között zajlott. A taps a fontos pillanatokban felhangzott, de az összhatás végig kontrollált maradt, a biztonsági jelenlét pedig határozottan érzékelhető volt.

Noha az eseményt szigorú menetrend szerint bonyolították le, akadtak spontán pillanatok is. Az egyik újságírónak például sikerült néhány másodpercre megközelítenie Erdoğant a beszéd után, és még egy közös fotót is készített vele – annak ellenére, hogy a biztonságiak megpróbálták eltávolítani. Ez is emlékeztetett arra, hogy még a legprecízebben megtervezett eseményeken is adódhatnak váratlan mozzanatok, amikor a valóság felülírja a forgatókönyvet.

A Nagy Nemzetgyűlés épülete körül csendesebb jelenetek is megidézték a helyi hangulatot: több macska heverészett az árnyékos kertek és márványsétányok mentén. Törökország híres az állatok, különösen a macskák iránti szeretetéről – ez Ankarában sincs másként. Egy bokor mellett, a fák árnyékában egy fából készült, házformájú menedékhely állt, sátortetővel, láthatóan egy csíkos anyamacska és két kölyke számára. Ez a csendes, de sokatmondó jelenet is emlékeztetett arra, hogy az állatok iránti törődés Törökországban még a leghivatalosabb események mellett is jelen van.

A megemlékezés-sorozat a következő két napban is folytatódik, többek között isztambuli nevezetességek – köztük a Boszporuszon átívelő Július 15-i Mártírok hídja – meglátogatásával. Az üzenet pedig változatlanul egyértelmű: az Erdoğan vezette Törökország nem csupán egy meghiúsított puccskísérletként, hanem a nemzeti akarat és a politikai átalakulás sorsfordító pillanataként tekint 2016. július 15-ére.

A látogatás első napjáról készült fotó- és videógaléria – benne képekkel az Elnöki Komplexumból, a Demokráciamúzeumból és a Nemzetgyűlésből – alább tekinthető meg.

További hírek Törökországról.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary