Trump hatalmas flottát küld Irán ellen: újabb háborút kezd az amerikai elnök, vagy összeomlik magától a rezsim?

Irán regionális hatalom, amely mind a szíriai Aszad-rezsimet, mind a libanoni Hezbollahot, a jemeni hutikat támogatta és jelen van, illetve volt Irakban is. Ezen előretolt védőállások azonban összeomlottak, az ország továbbra is forrong a mélyben, súlyos belső gazdasági és társadalmi válsággal küzd, miközben Trump hatalmas flottát küldött több ezer katonával a Perzsa-öbölbe. Újabb háború vagy összeomlás következik?

Megoldhatatlannak látszó belső problémákkal küzd Irán

A katari Aljazeera hírportál cikke szerint már most hatalmas átalakulásban van Irán. Az egykori teokrácia (vallási alapú diktatúra) helyét ugyanis átvette egy katonai típusú, amelynek letéteményese a Forradalmi Gárda. A kérdés csak az, hogy a teljes rendszer összeomlik vagy pedig olyan átalakulás megy majd végbe, mint a Szovjetunióban – így a cikk -, azaz a mostani erős emberek más pozíciókban, de tovább irányítják az országot. Halireza Azizi, a német SWP kutatója szerint azonban akárhogy is lesz, Iránban a változás elkerülhetetlen. A kérdés csak annak iránya.

Az Irán élén 1989 óta álló Ali Hámenei ajatollah hatalma inog. A Közel-Kelet egyik regionális hatalmában december óta durva tüntetésekre, utcai harcokra került sor a gazdasági nehézségek, az infláció (2025-ben 42% az IMF szerint), az alapvető ellátás (áram, vízellátás) akadozása és a kilátástalan jövő, elszigeteltség, szankciók miatt. A 2016-os enyhülés után ugyanis 2018 óta ismét súlyos nemzetközi szankciók alatt áll a rezsim, a bevételek pedig jelentősen megcsappantak. Mindez pedig megsemmisüléssel fenyegeti azt a társadalmi “közmegegyezést”, miszerint az állam gondoskodik polgárairól, cserébe azok lemondanak politikai és szabadságjogaik egy részéről.

És ha ez még nem volna elég, környezeti katasztrófa is fenyegeti az azerbajdzsáni lakosságot Iránban az Urmia-tó kiszáradása miatt.

Rengeteg áldozat

A zavargások következtében az amerikai Human Rights Activists News Agency, egy emberi jogi szervezet szerint több mint 5000-en haltak meg, a hivatalos Irán azonban csak valamivel több mint 3100 áldozatot ismer el, nagyjából harmadukat pedig terroristának tartja. Az bizonyosnak látszik, hogy az országban hatalmas a feszültség, bár a rend elvileg helyreállt, a mélyben a kiváltó okok nem szűntek meg. A mostani összecsapások súlyossága csak az 1979-es rezsimváltáshoz (az iráni forradalomhoz) mérhető, ráadásul jelenleg a fenti emberi jogi szervezet szerint legalább 27.700-an börtönben vannak politikai okokból.

A börtönökben pedig nem válogatnak az eszközök között a hírek szerint. Például a fehér kínzást is alkalmazzák.

Mindenki fenyegetőzik

Az amerikaiakkal való megegyezést alapvetően az hátráltatja, hogy az ajatollah sem a külső védőgyűrűről (Hezbollah, hutik támogatása, iraki csoportok támogatása), sem a nukleáris programjának folytatásáról, sem pedig ballisztikus rakétáiról nem hajlandó lemondani. Még úgy sem, hogy a nukleáris programot jelentősen visszavetették az Egyesült Államok által végrehajtott precíziós csapások.

Látványos amerikai csapatösszevonások

A Forradalmi Gárda is fenyegetőzik, Trump pedig hatalmas flottát küldött Irán felé a Dél-kínai tengerről nemrég. Ebben ott van a USS Abraham Lincoln anyahajó (fedélzetén például a hatalmas B-52H Stratofortress bombázókkal) és további három romboló. Ez a csoport már az Indiai-óceánon van az Independent szerint, így hamarosan csatlakozhat a Perzsa-öbölnél állomásozó tovább öt hadohajóhoz. A térségben amerikai bázisok és több ezer katona van már most is, de további nagyjából 5.700 érkezik. Ez az erő pedig már egy beavatkozásra is alkalmas lehet.

Trumpban ez fel is merült már korábban, amikor még tartottak a zavargások, ám az AlJazeera szerint lebeszélték az öbölmenti országok erről. Most viszont azzal fenyegetőzik, hogy a nukleáris programot évekkel visszavető korábbi bombázások semmiségek lesznek, ha Irán elkezdi kivégezni a zavargásokban halálos ítéleteket kapó polgárait. Mohamed Pakpour tábornok hasonló retorikát használ, szerinte a forradalmi gárdisták a ravaszon tartják az ujjukat.

Venezuela miatt csoportosítanak vissza?

Az Independent ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani amerikai erőátcsoportosítás valójában csak a korábbi venezuelai átcsoportosítás folyománya lehet. Akkor a Földközi-tengerről (USS Gerald R. Ford, a világ legnagyobb anyahajója) és a Perzsa-öbölből (USS Nimitz) érkeztek hajók. Utóbbi a tavaly júniusi, iráni nukleáris létesítmények elleni sikeres támadásból lehet ismerős, ugyanis részt vett abban.

A brit lap arra is felhívja a figyelmet, hogy érkezik a Perzsa-öbölbe más segítség is, nemcsak hajók. Egyrészt brit erők is úton vannak vagy más meg is érkeztek, továbbá több tucat amerikai tehergép is a régió irányába tart. Az erőösszevonás a tavalyira hasonlít, aminek az eredménye az iráni nukleáris program létesítményeinek kiiktatása lett.

Az Aljazeera újságírója aláhúzta, hogy Trump szerint ő kész a tárgyalásokra, de az irániak nem akarnak vele szóba állni.