Trump bosszúja miatt újra háború kezdődhet egy NATO-tagállam és Argentína között
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy tűnik végleg felhagyott nemcsak a második világháború után létrejött világrend tiszteletben tartásával, hanem saját szövetségeseinek támogatásával is. Egy kiszivárgott Pentagon-email szerint az amerikaiak keresik a lehetőségeket arra, hogy miképp büntethetnék NATO-szövetségeseiket, mert nem vagy késve csatlakoztak Irán elleni hadműveleteikhez. Az egyik trumpi “büntetés” olyan háborút éleszthet fel, amely egyszer már sok száz ember halálához vezetett.
Gyors háborúban verték meg az argentinokat a britek
1982. április 2-án argentin fegyveres erők szálltak partra az 1833 óta Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteken. A nagy forgalmú határátkelője miatt a hírekben sűrűn előforduló Tompa népességével összevethető számú lakosság és a védelmükre a szigeten állomásozó brit csapatok hamar megadták magukat. Ám a Margaret Thatcher vezette brit kormány ellencsapásról döntött és 74 napon belül kapitulációra késztette az argentinokat. A háborúban 649 argentin és 255 brit katona veszítette életét.
A kudarc miatt néhány hónapon belül pedig meg is bukott a gazdasági nehézségekről a közfigyelmet a háborúval elterelni kívánó katonai junta Buenos Airesben. 2013-ban népszavazás is megerősítette, hogy a stratégiai helyzetű szigetek lakói inkább Nagy-Britanniához szeretnének tartozni, mégpedig 99,8%-os többséggel.
Az ügy azonban nem jutott nyugvópontra. Argentína ugyanis folyamatosan fenntartja igényét a Falkland-szigetekre, a terület visszaszerzését a kampányban Javier Milei argentin elnök is megígérte. Az argentin lakosság döntő többsége támogatja az ügyet, most pedig úgy tűnik, Donald Trump is felkarolja.
Trump haragszik a britekre
Trump elnök Mileinek korábban megkerülhetetlen segítséget nyújtott. Az időközi parlamenti választási kampányban ugyanis 20 milliárd dollár értékben vásároltak argentin pesot, amivel stabilizálták az árfolyamot és további 20 milliárd dollárnyi befektetés összekalapozását is megígérte a Fehér Ház ura megánbefektetők részvételével. Milei pártja sikerült blokkoló kisebbséget szerezzen a parlamentben, így az elnök folytathatta megszorításokra épülő politikáját.
Most úgy tűnik a Pentagonnak is eszébe jutott Milei akkor, amikor azon kezdtek el gondolkodni, hogyan kellene büntetni a Trump által árulóknak tartott NATO-szövetségeseket. Az Irán elleni támadás kapcsán ugyanis Nagy-Brittannia vonakodott segítséget nyújtani, ami miatt súlyos kritikákat kapott Trumptól, akiben az is felvetődött, hogy elhagyja a NATO-t miután papírtigrisnek nevezte a szövetséget.
Meg tudják védeni a britek a Falkland-szigeteket?
Egy kiszivárgott belső e-mail szerint az Egyesült Államok védelmi minisztériuma egy javaslatcsomagot fogalmazott meg, opciókat vázolt azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne büntetni a vonakodó csatlósokat. A britek esetében az merült fel, hogy Washington többé nem támogassa “imperialista birtokok” szerzését és tulajdonlását, így soroljon ki a britek mögül a Falkland-szigetek kapcsán.
Az LBC szerint a kijelentés nagyon rosszkor jött, mert éppen most költ el 220 millió fontot (92,6 milliárd forintot mai árfolyamon) Argentína 24, ráncfelvarráson átesett F-16-os vadászgépre, amelyeket Dániától várásol. Ezzel párhuzamosan szeretne megvásárolni két amerikai KC-135R Stratotanker-t, azaz olyan repülőgépet, amellyel képes lehet a levegőben utántölteni a repülői kiürülő tankjait.
Mindeközben a britek nem állnak jól a Falkland-szigetek védelmével. Az LBC szerint az iráni háború miatt a közel-keleti régióba irányították hasonló képességekkel rendelkező Airbus Voyager gépüket. Utoljára hasonló kapacitáshiányra az argentin támadás idején volt példa, az 1980-as évek elején.
Folyamatos üzengetés utáni királylátogatás
A brit The Independent arról ír, hogy tegnap Javier Milei helyettese, Victoria Villarruel arról írt az X-en, hogy a Falkland-szigetek brit lakosságának haza kellene költöznie, mert argentin területen lakó britek. Azt is írta, hogy a szigetek Argentínához tartoznak jogi, történelmi és földrajzi okokból is.
A brit miniszterelnök szerint a Falkland-szigetek hovatartozása nem kérdéses és mindent meg fognak tenni a brit szuverenitás fenntartására a szigeteken.
III. Károly brit uralkodó jelenleg hivatalos állami látogatáson van az Egyesült Államokban, ami jó alkalmat adha a megrendült brit-amerikai együttműködés javítására is. Bár a brit uralkodók évszázadok óta nem politizálnak, látogatásaik mindig lehetőséget adnak az aktuálpolitikai viszonyok áttekintésére is, ha mást nem, hát négyszemközt. Trump rajongása a királyi család iránt pedig köztudomású, elmondása szerint gyerekként lenyűgözte II. Erzsébet koronázása 1952-ben. III. Károly a történelemben másodszor, uralkodóként szólhat majd a mai napon a Kongresszus összevont ülésén, amelyen az Alkotmánybíróság tagjai is részt vesznek majd.
Az argentinok által Malvin-szigeteknek nevezett brit tengerentúli terület 13 ezer kilométerre van Londontól, míg az argentin partoktól csupán 400 km-re fekszik.
Olvass tovább világpolitikai témákban:
Történelmi csúcsra nőtt a bevándorlók száma az EU-ban 2025-re
Hoppá: Trumpot letiltották a nukleáris kódok használatáról a Fehér Házban?