20 év után bővülhet a Gellért-hegy – készül a sikló, óránként több mint ezer embert vihet fel
Felújítás zajlik a Gellért-hegy területén, miközben ismét előkerült a régóta húzódó siklóprojekt. A fejlesztés enyhíthetné a hegyre nehezedő egyre nagyobb forgalmat, amely már most is komoly terhelést jelent a környéknek.
Turistabuszok helyett sikló?
A Gellért-hegyi közlekedés régóta túlterhelt, és a probléma az utóbbi években csak erősödött. Évente 4-5 millió látogató érkezik ide, a szűk hegyi utak viszont nehezen bírják ezt a forgalmat. Gyakoriak a torlódások, a sorban álló turistabuszok, az autók pedig sokszor mindkét oldalon parkolnak, ami még a menetrend szerinti buszok haladását is lassítja.
A tömeget tovább fokozhatja a Citadella felújítása, amely újra megnyitott és várhatóan még több látogatót vonz a hegyre. Erre a megnövekedett látogatottságra kínálna alternatívát a régóta tervezett sikló-projekt, amely jelentősen csökkenthetné a hegy forgalmát.
Ahogy a Portofilio is írja, a Gellért-hegyi sikló terve 2004-ben indult, majd hosszú ideig engedélyezési és jogi viták miatt húzódott. Időközben a fejlesztők azonban több fontos engedélyt is megszereztek: rendelkezésre állnak az alsó és felső állomás építési engedélyei, valamint a kapcsolódó közlekedési és vasúthatósági jóváhagyások is.
A legfontosabb környezetvédelmi engedély ügyében évekig tartó per zajlott, amelyet a beruházó 2025-ben nyert meg, így az ma már jogerős.
A beruházást ma a Gellérthegyi Sikló Kft. viszi, a cégben a Budapesti Közlekedési Központ 25%-os részesedéssel van jelen, a többségi tulajdon pedig magánbefektetőké, köztük Kreinbacher Józsefé.
Több mint ezer utast vihetne óránként
A tervek részletei is körvonalazódnak, a Portfolio beszámolója szerint a sikló óránként és irányonként nagyjából 1150 utas szállítására lenne képes, ami éves szinten akár 6 millió fős kapacitást jelenthet.
Tabán irányából indulna a nyomvonal, részben a felszín alatt , majd a hegyoldalon érné el a felső állomást a Citadella közelében. Rövidebb lenne a menetidő is, a rendszer pedig folyamatos, kiszámítható kapcsolatot biztosítana a belváros és a hegy között.
A beruházás költségét jelenleg mintegy 20 milliárd forintra becsülik, a kivitelezés pedig nagyjából 13 hónapot venne igénybe.
A munkálatok megkezdéséhez egy három hónapos régészeti feltárásra is szükség lenne, mivel a tervezett nyomvonal egy bronzkori kelta földsáncot is érint. A fejlesztés támogatói szerint a sikló hosszabb távon csökkentheti a közúti forgalmat és a környezeti terhelést, de továbbra is kérdés, hogyan illeszthető be úgy a környezetbe, hogy a Gellért-hegy látképe ne sérüljön.
A főváros feltételekhez köti a megvalósítást
A Portfolio megkeresésére Budapest Főváros Önkormányzata azt közölte, hogy nem zárkózik el a sikló megépítésétől, de több feltétel teljesülését várja el.
Ide tartozik a világörökségi látvány védelme, a természetvédelmi területek megóvása és a zöldfelületi veszteség minimalizálása. Emellett elvárás, hogy a beruházás mértéktartó legyen, és a szükségesnél nagyobb építkezések – például kereskedelmi egységek – ne jelenjenek meg a hegyen.
Fontos szempont a közlekedés átalakítása is: a sikló üzembe helyezésével párhuzamosan csökkenteni kellene a turistabuszok számát, és rendezni kell a Rác fürdő környéki forgalmat. A főváros azt is szeretné, ha a jegybevételek egy részét a Gellért-hegy fenntartására fordítanák.
A beruházó szerint a jelenlegi tervek több elvárásnak megfelelnek, más kérdésekben viszont további egyeztetésekre lesz szükség.
A projekt szempontjából bíztató, hogy a közlekedési terület élére nemrég kinevezett Vitézy Dávid korábban többször is kiállt a Gellért-hegyi siklóprojekt mellett. Megszólalásaiban rendszeresen arról beszélt, hogy a hegy túlterheltségét csak egy kötöttpályás megoldás tudná érdemben csökkenteni.
A kinevezése is új lendületet adhat a régóta húzódó projektnek, bár a megvalósítás továbbra is a fővárossal való megállapodáson múlik.