Magyar Péter miniszterelnökként Lengyelországot választotta első külföldi útja célpontjának, és a jelek szerint nem udvariassági kör volt: Varsóban Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy helyreállítanák a magyar–lengyel politikai kapcsolatokat, és közben a Visegrádi Négyek (V4) szerepét is újraértelmeznék.
A látogatás menetrendje is üzenetértékű: Magyar kedden Krakkóban kezdett, szerdán Varsóban tárgyalt, és a program Gdańsk felé folytatódik – vagyis nem egyetlen protokollhelyszínre szűkítették az egészet.
Tusk: Orbán alatt „megtört” a viszony, most viszont együttműködés jön
Tusk a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nyugati világban az elmúlt években sokan a reménytelenséget érezték erősödni, és szerinte Magyar Péter választási győzelme ennek a hullámnak a megfordulását jelzi Közép-Európában.
A magyar–lengyel viszonyról konkrétabban is fogalmazott: azt mondta, a két ország kapcsolata hagyományosan jó volt, de Orbán Viktor kormányzása alatt „megtört” – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem a lengyelek és magyarok közötti viszony romlását jelenti, hanem a kormányzati politikák közti eltérést.
Tusk most azt állítja, a két ország érdekei „teljesen azonosak”, és úgy képzeli el a folytatást, hogy Budapest és Varsó „összefogott kézként” jelenik meg Brüsszelben és a politikai fórumokon.
Tusk rámutatva arra, hogy az orosz–ukrán háború egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent Kelet-Európára nézve, figyelmeztetett a régióban fokozódó eszkalációs kockázatra, és felszólította a NATO- és az EU-tagállamokat, hogy készüljenek fel minden lehetséges forgatókönyvre.
Kijelentette, hogy Lengyelország tovább fogja erősíteni katonai és regionális együttműködését, különösen a balti és a skandináv országokkal.
Magyar: „Polak, Węgier, dwa bratanki” – és a V4 bővítésének ötlete
Magyar a klasszikus lengyel–magyar mondással kezdte („lengyel, magyar két jó barát”), és azt mondta, számára megtisztelő és megható Tusk mellett állni. A beszédében többször visszanyúlt történelmi példákhoz, és azt is felidézte, hogy gyerekként sokat járt Balatonboglárra – a településre, ahol a II. világháború alatt lengyel menekültek éltek és iskolájuk is működött.
A politikai üzenet azonban ennél jóval direktebb volt: Magyar azt mondta, Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal azon dolgozna, hogy a V4 „visszanyerje régi erejét” az EU-ban, és még tovább is ment: bővítené a V4-es együttműködést. A lehetséges partnerek között említette többek között Ausztriát, Horvátországot, Szlovéniát, Romániát, valamint nyugat-balkáni országokat is.
Magyar arról is beszélt, hogy június végéig szeretne egy V4-es miniszterelnöki találkozót Budapesten, és azt állította, Tusk nyitott erre.
Krakkó: koszorúzás és „boglárcsikok”
A lengyel út egyik látványos, szimbolikus eleme a krakkói állomás volt. Magyar szerint Krakkóban megkoszorúzta Báthory István és Hedvig királynő sírját, amit „megható” élménynek nevezett magyar miniszterelnökként és magyarként is. Azt is elmondta, vonattal ment tovább Krakkóból Varsóba, és ott hallotta a „boglárcsikok” kifejezést: így nevezték azokat a lengyeleket, akik a háború után Balatonboglárról tértek haza.
Kényes ügyek: lengyel politikusok és menedékjogok
Tusk jelezte, hogy átbeszélték azokat a kérdéseket is, amelyek az elmúlt években beárnyékolták a két ország viszonyát. A szöveg konkrétan utal arra, hogy lengyel politikusokról van szó, akik Magyarországon tartózkodtak; a magyar beszámoló megemlíti Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi minisztert és Marcin Romanowski volt helyettesét is, akik még az Orbán-kormány idején kaptak politikai menedékjogot. Magyar a sajtótájékoztatón azt mondta, felajánlotta segítségét a lengyel kormánynak, hogy a két politikus igazságszolgáltatás elé állhasson.
Ha lemaradtál erről: Trump közbenjárására menekült el Ziobro lengyel politikus – pont, amikor Magyar Péter átvette a hatalmat
Mit jelent ez politikailag?
A két megszólalásból egy közös szándék olvasható ki: újra akarják huzalozni a magyar–lengyel kormányzati kapcsolatokat, és ezt a V4-es keret „felélesztésével” akarják megtámogatni. Tusk mondatai egyszerre üzennek a saját táborának (Orbán-korszak lezárása, értékalapú visszarendeződés) és Brüsszelnek (kiszámíthatóbb regionális együttműködés). Magyar pedig egyszerre próbál történelmi érzelmi tőkét mozgósítani és konkrét regionális projektet felrajzolni (V4+, bővítés, budapesti csúcs).
A következő hetekben az lesz a kérdés, hogy a nagy mondatokból lesz-e valami kézzelfogható: összehozzák-e a budapesti V4-találkozót, és tényleg sikerül-e új közös napirendet írni a régióban – vagy ez is csak egy erős kezdés marad, amire ráül a mindennapi politika.
Mi a következő? Széthullhat a NATO a világháború árnyékában – megdöbbentő helyről jött a jóslat
