Középkori jegyzetfüzet került elő egy németországi ásatáson, méghozzá egy több száz éves latrinából. A kutatók szerint a különleges lelet szinte csodával határos módon maradt fenn, ráadásul a benne lévő latin szöveg ma is olvasható.

Egy latrina mélyén rejtőzött a különleges lelet

A németországi Paderborn városában, egy új önkormányzati épület kivitelezéséhez kapcsolódó régészeti feltárások során bukkantak rá erre a rendkívüli tárgyra. A középkori jegyzetfüzet fa-, viasz- és bőrelemekből áll, és a szakértők szerint a 13–14. századból származik.

A leletet egy korabeli latrina mélyén találták meg, ahol az oxigénhiányos, nedves környezet tökéletesen konzerválta az organikus anyagokat. A kutatók szerint ez az egyetlen ilyen teljes állapotban fennmaradt példány egész Észak-Rajna–Vesztfáliában.

A restaurátorok beszámolója alapján a füzet első pillantásra csak egy sáros földdarabnak tűnt, ráadásul még mindig erős szagot árasztott. Amikor azonban megtisztították, előkerült a gondosan megmunkált bőrborítás és az ép viasztáblák.

Ma is olvasható a 700 éves szöveg

A mindössze 10×7,5 centiméteres középkori jegyzetfüzet tíz oldalt tartalmaz. A viaszrétegre egykor fémből vagy csontból készült íróeszközzel vésték a szöveget, amely a különleges körülmények miatt ma is jól kivehető.

A paleográfusok szerint a kézírás latin nyelvű, és valószínűleg ugyanattól az embertől származik. A szöveg iránya oldalanként változik, ami arra utal, hogy a tulajdonos gyors jegyzetelésre használta a füzetet.

A szakértők feltételezik, hogy a középkori jegyzetfüzet egy gazdag kereskedőé lehetett, aki üzleti feljegyzéseket és személyes gondolatokat rögzített benne. A középkorban az írni-olvasni tudás ritka kiváltságnak számított, ezért a tulajdonos minden bizonnyal a város elitjéhez tartozott.

Selyem vécépapírként

Az ásatás egyik legmeglepőbb részlete azonban nem maga a füzet volt. Ugyanebben a latrinában ugyanis finom selyemszövet-darabokat is találtak, amelyeket a kutatók szerint vécépapírként használhattak.

A restaurátorok szerint ezek eredetileg drága ruhadarabok részei lehettek, amelyeket később újrahasznosítottak. Ez tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a középkori jegyzetfüzet tulajdonosa rendkívül tehetős ember lehetett.

A bőrborításon található liliomminta szintén árulkodó. A középkorban a liliom a tisztaság, a hatalom és az isteni kegy szimbóluma volt, így a füzet nemcsak praktikus tárgyként, hanem státuszszimbólumként is szolgálhatott.

Modern technológiával fejtik meg a múlt titkait

A kutatók most nagy felbontású digitális technológiák segítségével próbálják feltárni a viaszrétegek alatt megbújó korábbi írásokat is. A középkori jegyzetfüzet ugyanis többször újrahasznált eszköz volt: a régi szöveget elsimították, majd új jegyzeteket véstek rá.

A restaurálás akár egy évig is eltarthat. A szakemberek vizsgálják a viasz összetételét, a fa típusát, valamint a bőrborítás eredetét is. Ha sikerül azonosítani a korabeli telek tulajdonosát a történelmi dokumentumok alapján, akár az is kiderülhet, kié volt ez a különleges füzet.

A tervek szerint a teljesen helyreállított középkori jegyzetfüzet később a paderborni múzeumban lesz látható, ahol a látogatók testközelből is megismerhetik ezt a hihetetlen középkori történetet.

Arról, hogy Magyarországon hol található a legújabb középkori régészeti kiállítás, itt írtunk korábban.

Ha lemaradtál volna: