A magyar kormány ellenezte az Európai Unió azon kezdeményezését, amely korlátozhatja az ideiglenes védelem biztosítását a hadköteles korú ukrán férfiak számára. Ezt a parlamentben elmondott beszédében jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. Elmondása szerint Budapest álláspontját már ismertették az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxembourgi ülésén, ahol további több állam is csatlakozott hozzá.

A vita az Európai Bizottság június 26-án ismertetett javaslata körül bontakozott ki. A dokumentum szerint a jövőben az uniós tagállamok megtagadhatják az ideiglenes védelmi státuszt azoktól a hadköteles korú ukrán férfiaktól, akik a katonai kötelezettségekkel összefüggő hivatalos kiutazási engedély nélkül hagyták el Ukrajna területét.

A kezdeményezés éles reakciót váltott ki Toroczkai László magyar parlamenti képviselőből. Kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarok kerülhetnek veszélybe. Megfogalmazása szerint ezek az emberek azt kockáztatják, hogy „több mint 1000 kilométerre az otthonuktól ágyútöltelékként küldik őket a frontra”. Toroczkai határozott álláspont elfoglalására szólította fel a kormányt ezzel a forgatókönyvvel szemben.

Válaszában Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország következetesen nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát. Emellett értésre adta, hogy az új összeurópai szabályok hipotetikus hatályba lépése (előreláthatólag 2027 márciusában) sem jelentene végleges akadályt Budapest számára. Magyarország fenntartja magának a szuverén jogot, hogy önállóan menekültstátuszt biztosítson mindazoknak, akik a háború vagy a kényszermozgósítás elől menekülnek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e az ukrán fél által kiállított engedélyező okmányokkal.

A migrációs vitával párhuzamosan folytatódik a párbeszéd Kijev és Budapest között a magyar kisebbség ukrajnai jogairól. A magyar kormány bejelentette, hogy az ukrán fél vállalta, hogy ebben és a következő évben rendezi a magyarok kulturális autonómiájának és képviseletének kérdéseit. Budapesten azonban óvatosan kezelik ezeket az ígéreteket. Komoly aggodalmak vannak azzal kapcsolatban, hogy Kijev, miután megszerezte Magyarország szükséges hozzájárulását az EU-tagságról szóló párbeszéd folytatásához, esetleg nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Ennek oka a folyamatos háború és az ország általános feszült helyzete lehet, amelyek miatt az ukrán vezetés nagy valószínűséggel az európai integrációs feladatokra összpontosítja erőfeszítéseit, háttérbe szorítva a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldását.

Mi legyen a következő? Folytatódik az ukrán aranykonvoj-botrány: Orbán is börtönbe kerülhetne? Így menthetik meg