A pénzügyi megszorítások és a biztonsági aggályok miatt az Európai Unió tagállamai kénytelenek felülvizsgálni migrációs politikájukat. A változások hátterében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggasztó statisztikái állnak, amelyek szerint 2026. április 30-án világszerte 5,762 millió Ukrajnából elmenekült személyt tartottak nyilván. 2026 eleje óta 162 ezerrel többen hagyták el az országot, mint ahányan visszatértek. Többségük (5,213 millió fő) Európában telepedett le, elsősorban Németországban, Lengyelországban és Csehországban, további 0,549 millióan pedig a kontinensen kívül tartózkodnak. Magyarország 2022 óta 312 ezer embert fogadott be. Hogyan hatnak a szomszédos országok változó hangulatai és jogszabályi kezdeményezései a hazánkban élő ukránok helyzetére?

Németország szigorítja a segélyezettekre vonatkozó követelményeket

Július 1-jétől Németországban az ukrán menekültek és munkanélküliek az állampolgároknak járó szociális segély (Bürgergeld) helyett úgynevezett alapjövedelmet (Grundsicherung) kapnak. A Deutsche Welle beszámolója szerint új folyósítási szabályokat vezetnek be a munkaképes, de tartósan nem dolgozó lakosok számára. A munkaügyi központok alaposabban ellenőrzik majd a vagyon és a lakhatás költségeit, a szabálysértésekért járó szankciók pedig szigorúbbak lesznek. A hivatalok elsődleges célja a segélyezett mielőbbi munkába állítása lesz a képzés vagy továbbképzés helyett. A munkaügyi központokkal való találkozók elmulasztása vagy az állásajánlatokra való jelentkezés megtagadása a juttatások csökkentéséhez vagy teljes megvonásához vezethet.

Ideiglenes védelem kizárólag a mobilizáció alól mentesítetteknek

Júliusban az Európai Bizottság bejelentette az ideiglenes védelemről szóló irányelv 2022 óta legjelentősebb módosításait. Az ideiglenes védelemre csak azok az ukrán állampolgárok lesznek jogosultak, akik rendelkeznek a mobilizáció alóli mentesítésről szóló igazolással. Maciej Duszczyk lengyel belügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy a módosítások kidolgozása a végéhez közeledik, és Varsó támogatja azokat. Ez válasz Ukrajna azon felhívására, hogy korlátozzák állampolgárai különleges feltételek melletti befogadását, mivel számos hadköteles férfi távozott az EU-ba, akiknek a harctéren súlyos hiányát tapasztalják.

Lengyelország szigorít a társadalmi fáradtság közepette

A lengyel belügyminisztérium véglegesíti az állampolgársági törvény módosításait, amelyek leginkább az ukránokat érintik. Ez a döntés közvetlen válasz a társadalmi hangulatra. A Társadalmi Véleménykutató Központ (CBOS) felmérése szerint ma a megkérdezettek 52%-a gondolja úgy, hogy Lengyelországnak nem kellene menekülteket befogadnia a háború sújtotta területekről. Ilyen eredményt a 2014 után kezdődött mérések óta először regisztráltak. Az ukrajnai harcok kitörése után közvetlenül a megkérdezettek 94%-a támogatta a menekültek befogadását. Most a lengyelek 54%-a tartja túlzottnak a nyújtott segítséget, míg tavaly szeptemberben arányuk érezhetően alacsonyabb volt. A megkérdezettek 87%-a támogatta a teljes körű egészségügyi szolgáltatásokhoz való jog korlátozását is.

Ha lemaradtál erről: „Magyar” drónhadserege újra lecsapott Oroszországra, nagyon fájt Putyinnak – VIDEÓ

Budapest saját utat jár, és az etnikai magyarokra összpontosít

Egyelőre az a hozzávetőleg 300 ezer ukrán, aki Magyarországon tartózkodik, viszonylagos nyugalomban érezheti magát, ám itt is változnak a szabályok. 2024 augusztusában a kormány korlátozta a menekültek támogatott lakhatáshoz való hozzáférését. Mostantól erre csak azok jogosultak, akik olyan régiókból érkeztek, amelyeket a magyar hatóságok hivatalosan is a háború által közvetlenül sújtott területnek minősítettek. 2025. május 27-től további követelményeket vezettek be: a kérelmet be kell nyújtani, és a lakhatást igénybe kell venni az ideiglenes védelem vagy a kiszolgáltatott helyzet beálltától számított 90 napon belül.

Magyarország elvi álláspontja az önálló cselekvésre való készség. Még ha uniós szinten új szabályokat is fogadnak el (2027 márciusától), Budapest fenntartja a jogot arra, hogy saját belátása szerint nyújtson menedéket.

Különös figyelem irányul a kárpátaljai etnikai magyarokra. A hatóságok többször kijelentették, hogy készek menekültstátuszt adni nekik, ha a háború vagy a mozgósítás elől menekülnek. A fő cél itt az, hogy kiszűrjék a beérkezők tömegéből azokat, akiknek nincsenek magyar gyökereik.

Az EU-ban erősödő ukránellenes hangulat a szociális garanciák csökkentéséhez, a migrációs ellenőrzés szigorításához és a segítségnyújtás katonai státuszhoz kötéséhez vezet. A Magyarországon élő ukránok számára ez a támogatási rendszer fokozatos visszaszorítását jelenti. Egyre nehezebb lakhatást szerezni, a határidőkre és a származásra vonatkozó követelmények pedig szigorodtak. Budapest nem másolja vakon sem Brüsszel, sem Varsó irányvonalát, mivel Magyarország a saját ukránjaira, az etnikai magyarokra összpontosít, míg a többi ukrán számára egyre kevesebb garanciát hagy. Ez a gyakorlatban a kedvezmények további megnyirbálásának kockázatát jelenti, de nem kényszerdeportálást – legalábbis egyelőre.

Mi legyen a következő? Putyin továbbra is retteg: napok óta el sem hagyta a Kremlt?