Ott ütik az ukránok az oroszokat, ahol a legjobban fáj: Moszkva lángokban – videó felvételek a dróntámadásról

A háború kezdete óta a legnagyobb szabású dróntámadás érte keddre virradóan Oroszországot, a moszkvai katonai tárca szerint 337, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le az ország légterében. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültek, lakóépületek rongálódtak meg.

Az orosz légvédelem 91 olyan drónt semmisített meg az éjszaka, amely Moszkva felé tartott. Emellett a kurszki régió légterében 126, a brajnszkiéban 38, a belgorodiéban 25, a rjazanyiéban 22, a kalugaiéban 10, a lipeckiében és az orjoliéban nyolc-nyolc, a voronyezsiében hat, a Nyizsnyij Novgorod-iéban pedig három távirányítású repülőszerkezetet semlegesítettek. “Az ellenséges drónok Moszkva elleni legnagyobb szabású támadását visszaverték, több száz harci drónt lőttek le a különböző területeken” – írta Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere Telegram-csatornáján.

A csapásmérő eszközök között több repülőgép típusú Ljutij drón volt. A Kommerszant hírportál szerint ezeket robbanótöltet mellett srapnellel is felszerelték, a cél tehát valószínűleg az volt, hogy a támadásnak minél több emberi áldozata legyen. Moszkva régiójában egy ember életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a támadásban. A domogyedovói vasútállomáson a forgalom leállt a vasúti pálya megrongálódása miatt, később a vonatok ritkított menetrend szerint újra el kezdtek közlekedni. Az orosz főváros Seremetyjevo, Domogyedovo, Vnukovo és Zsukovszkij repülőterén ideiglenesen korlátozták a járatok fogadását és indítását. Moszkvába tartó nyolc gépet Kazanyban szállítottak le. Tűz ütött ki a Domogyedovo területén lévő Miratorg húsfeldolgozó parkolójában.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén büntetőeljárást indított a dróntámadások miatt. “A tömeges rajtaütés feltehetően válasz volt az orosz hadsereg és a nemzeti gárda erőinek Kurszk megyei offenzívájára, amelyben a katonák a nem üzemelő Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezetéket is használták a célhoz való eljutáshoz” – írta a Kommerszant.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedd reggel a Telegramon rámutatott: nem ez volt az első eset, hogy a “kijevi rezsim” drónokat küldött Moszkvára egy magas rangú delegáció látogatásának napján. Ezúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára, Feridun Sinirlioglu tárgyal az orosz fővárosban. Orosz hírmagyarázók a háború kezdete óta példátlan nagyságú dróntámadást azzal hozták összefüggésbe, hogy Kijev megpróbált erődemonstrációt tartani a dzsiddai ukrán-amerikai tárgyalások előtt.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély újraindításáról beszélt a brit kormányfő Donald Trumppal

Ahogy írtuk tegnap, Trump több támogatást megvont Ukrajnától, itt olvasd el. Ugyanakkor az Ukrajnának nyújtott, Washington által felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása is szóba került Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén.

A londoni kormányfői hivatal bejelentette azt is, hogy Starmer szombatra újabb – ezúttal virtuális – csúcsértekezletet hívott össze az ukrajnai rendezés ügyében. A Downing Street szóvivője közölte: Starmer a Szaúd-Arábiában e héten tartandó amerikai-ukrán tárgyalások előtt beszélt Trumppal, akinek elmondta, hogy brit és ukrán kormányilletékesek a hétvégén egyeztetést tartottak a tartós béke eléréséről. A brit kormányfő ezzel megerősítette azt a hétfői sajtóértesülést, amely szerint brit illetékesek készítették fel az ukrán kormány tagjait a szaúd-arábiai amerikai-ukrán tárgyalásokra.

A The Times című konzervatív brit napilap londoni kormányforrásokat idéző beszámolója szerint Jonathan Powell, a brit kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója a hétvégén Kijevben egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit tanácsokkal látott el arról, hogy az ukrán delegáció milyen tárgyalási stratégiát kövessen a szaúdi ukrán-amerikai találkozón. A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott telefonos megbeszélésén kifejezést adott annak a reményének is, hogy a szaúdi tárgyalásokon olyan kedvező eredmény születik, amely lehetővé teszi az Ukrajnának nyújtott, Trump által a minap felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás folytatását és a hírszerzési értesülések ugyancsak leállított megosztásának újrakezdését. A londoni miniszterelnöki hivatal hétfőn bejelentette azt is, hogy Keir Starmer szombatra újabb Ukrajna-konferenciát hívott össze. A csúcsszintű értekezletet ezúttal online kapcsolaton keresztül rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése.

A Downing Street szóvivője szerint még folynak az egyeztetések arról, hogy mely országok vesznek részt a tanácskozáson. Március 2-án már tartottak egy Ukrajna-csúcsértekezletet Londonban, 18 ország vezetőinek személyes részvételével. Ezen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket az érintett országok áttekintik majd az Egyesült Államokkal is. Keir Starmer a londoni csúcstalálkozón megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban. Az értekezleten megállapodtak egy olyan koalíció kialakításáról is, amelynek alapján a cselekvésre hajlandó országok garanciát vállalnak a béke megőrzésére.

Érdekes történet: Évekkel ezelőtt Oroszország csatlakozhatott volna a NATO-hoz, de Putyin visszautasította – részleteket olvasd el itt