A Szegedi Katicabogár: Magyarország első tanuló robotja, amely nemzetközi elismerést kapott

1957-ben Szegeden Dr. Muszka Dániel valami egészen különlegeset épített: egy robotot, amely reagált a fényre, tanult a hangból, és mozgásával lenyűgözte a közönségét. Ez volt a Szegedi Katicabogár, Magyarország első tanuló robotja.

A feltaláló

A robotot Dr. Muszka Dániel, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa készítette el 1957-ben. Célja az volt, hogy bemutassa: gépek is képesek lehetnek tanulni, reflexek alapján dönteni, vagy legalábbis úgy viselkedni, mintha tudnának.

A Szegedi Katicabogár belső szerkezete, az Informatika Történeti Kiállításon.
Fotó: Vid Gábor / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)

Formájában tényleg hasonlított egy katicabogárra: piros alapszín, fekete pöttyök, kerekek a lábak helyén. Nem volt nagyobb egy közepes méretű doboznál, de amit tudott, az akkoriban szinte sci-finek számított.

Mit tudott csinálni?

Első pillantásra játékosnak tűnt, de a Szegedi Katicabogár meglepően összetett képességekkel bírt. Három érzékszervszerű funkcióval rendelkezett: látott, hallott, és reagált az érintésre, és bizonyos dolgokat még meg is tudott tanulni.

• Fényérzékelés: A robot három fotocellával volt felszerelve, amelyek segítségével érzékelte, honnan jön a fény. Ha középre világítottak, előre gurult; ha egyik oldalra, akkor arra kanyarodott. Ez a mozgást két újrahasznosított ablaktörlőmotor biztosította.
• Hangfelismerés: A beépített mikrofon lehetővé tette, hogy a robot reagáljon hangokra, például egy síp hangjára. Kezdetben ez csak a „szemei” körül villogó lámpákat aktiválta, de a robot fokozatosan megtanulta, hogy a hang is mozgási parancs lehet.
• Érintés és viselkedés: Ha valaki megnyomta az egyik pöttyét, azt „fájdalomként” érzékelte, és sípolni kezdett, miközben nem engedelmeskedett. Ha azonban a hátán lévő speciális érintkezőn keresztül „megsimogatták”, egy idő után újra együttműködővé vált.
• Tanulás: A legérdekesebb tulajdonsága az volt, hogy képes volt asszociatív tanulásra. Ha a fényjelzéshez rendszeresen társítottak hangot is, akkor egy idő után már csak a hang hatására is elindult – mintha „megtanulta” volna a parancsot.

Miért volt különleges?

A Szegedi Katicabogár a korabeli kibernetika egyik legkorábbi és leglátványosabb példája volt Magyarországon. A kibernetika, az irányítás és visszacsatolás tudománya akkoriban forradalmi újdonságnak számított, és a robot ezt gyakorlatban mutatta be. Az eszköz működésének alapja az úgynevezett Pavlovi reflexmodell volt: ez azt jelenti, hogy az állat (vagy robot) egy új ingert (pl. hang) is megtanul összekötni egy korábbi ingerrel (pl. fény), és ugyanúgy reagál rá.

A Szegedi Katicabogár eredeti példánya. Fotó: Török Dániel / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

A Katicabogárban különböző relék, fotocellák és egy egyszerű logikai áramkör segítették ezt a működést. Nevezhetjük akár a mai mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás korai, még analóg előfutárának, ami bár nem “gondolkodott”, viselkedése mégis tanulásnak tűnt, és ez volt benne a forradalmi.

Hol van most a Katicabogár?

A Szegedi Katicabogár nemcsak technikai kuriózum volt, hanem valódi közönségkedvenc is. Az 1960-as években bemutatták különféle kiállításokon és tudományos rendezvényeken, sőt, szerepelt a Magyar Televízió műsoraiban is. A kis robot hamar a hazai „tudományos popkultúra” része lett.

Az eredeti példányt ma is meg lehet tekinteni: a Szegedi Informatikatörténeti Kiállítás gondosan őrzi, és néha működés közben is bemutatja. Készült róla néhány működő másolat is, ezek közül az egyik 2011-ben a londoni Science Museum „Robotville” kiállításán is helyet kapott, ami nem kis elismerés egy magyar fejlesztésű, több mint 60 éves robotnak.

Örökség és jelentőség

Még ha ez a robot ma már technológiailag egyszerűnek tűnhet, jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Szegedi Katicabogár egy olyan korszakban született, amikor a számítógépek még szobányi méretűek voltak, és a „tanuló gépek” gondolata inkább a tudományos fantasztikumhoz tartozott. Muszka Dániel, aki 2018-ben hunyt el, nemcsak kiváló mérnök, hanem a magyar kibernetika egyik úttörő alakja volt. Munkásságával nemcsak megelőzte korát, hanem játékos formában hozta közelebb a gépek viselkedésének tudományát a nagyközönséghez is.

Ez is érdekelhet:

• Humanoid robotok futottak maratont Kínában
• Hátborzongató szerkezet lehetett a Leonardo da Vinci által épített robotkatona