Magyarországon jelenleg mintegy 120 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik, közülük a legnagyobb csoportot az ukrán állampolgárok alkotják, körülbelül 40 ezren. Mellettük jelentős számban találhatók vietnámi, szerb és Fülöp-szigeteki munkavállalók is. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint a magyar rendszer szigorúan szabályozott keretek között teszi lehetővé a külföldiek foglalkoztatását, ugyanakkor egyre több vállalat kényszerül külföldi munkaerő bevonására a krónikus munkaerőhiány miatt.
Kik dolgoznak nálunk, és mennyiért?
A legtöbb vendégmunkás a feldolgozóiparban, különösen az autó-, elektronikai és vegyiparban, valamint az építőiparban és a vendéglátásban talál munkát. A Pénzcentrum szerint a Fülöp-szigeteken nemrégiben állásbörzét is tartottak, ahol magyarországi állásokra lehetett jelentkezni: a pozíciókért – például gépkezelő, hegesztő vagy szállodai dolgozó – 700–1000 eurós (kb. 280–400 ezer forintos) fizetést kínáltak. Az érdeklődés akkora volt, hogy hamar betelt az esemény.
A külföldi dolgozók ugyanúgy fizetnek adót és járulékot, mint a magyar munkavállalók, így közvetlenül hozzájárulnak az államkasszához. Ugyanakkor jellemző különbség, hogy míg a Fülöp-szigetiek sokszor csak átmeneti állomásként tekintenek Magyarországra, az ukrán munkavállalók általában hosszabb távra rendezkednek be.
Miért van szükség vendégmunkásokra?
A termelő- és gyártószektor évek óta küzd súlyos munkaerőhiánnyal, különösen a fizikai és szakmunkás pozíciók esetében. A demográfiai helyzet is rontja a kilátásokat: évi 15 ezer fővel csökken a munkaképes korú népesség, miközben sok magyar munkavállaló nem vállal nehéz fizikai munkát, vagy külföldön próbál szerencsét. Ennek következményeként számos cég nem talál elég hazai munkaerőt, még többszöri toborzás után sem – ilyenkor a külföldi munkások jelentik az egyetlen megoldást a termelés fenntartására.
A cél azonban nem a magyar dolgozók kiszorítása – hangsúlyozza De Cordt-Bor Katalin, a Humán Centrum ügyvezetője –, hanem az évek óta betöltetlen állások feltöltése.
Elvileg elsőként mindig a hazai álláskeresőket kell előnyben részesíteni, de ha ez nem vezet eredményre, akkor kerülhet sor külföldiek alkalmazására – jellemzően munkaerő-kölcsönzés keretében.
Mi akadályozza a cseh modell átvételét?
Csehország példája azt mutatja, hogy hatékony integrációra is van példa: ott körülbelül 160 ezer ukrán dolgozik, akik több adót fizetnek be, mint amennyit az állam rájuk költ. Magyarországon ennek megvalósítását több tényező nehezíti. Sok külföldi nem beszél magyarul, és a fogadó cégeknél sincs elég tolmács vagy nyelvtudással rendelkező kolléga. A kisebb cégeknek ráadásul nincs elegendő kapacitásuk a külföldiek beillesztésére vagy lakhatásuk biztosítására.
Hiányzik a szakképesítések gyors elismerésének rendszere és az egységes munkásszállás-hálózat is, amelyben az önkormányzatoknak is kulcsszerep jutna. A szakértők szerint fontos lenne továbbá a családegyesítési lehetőségek biztosítása és a munkaügyi ellenőrzések megerősítése a tisztességes foglalkoztatás érdekében.
Szigorodó szabályok a vendégmunkásokra, csökkenő engedélykvóta
A vendégmunkások foglalkoztatását új kormányrendelet is szigorította: csak olyan országokból lehet munkavállalót fogadni, amelyekkel Magyarországnak vagy az EU-nak visszafogadási egyezménye van. Ez jelenleg főként a Fülöp-szigetekre, Georgiára és Örményországra vonatkozik. Emellett a kiadható tartózkodási engedélyek száma is csökken: 2024-ben még 65 ezer engedélyt adhatnak ki, jövőre már csak 35 ezret. A cél egyértelmű: csak ott és akkor dolgozhatnak külföldiek, ahol a hazai munkaerő hosszú ideje hiányzik.
Érdemes elolvasni:
- Tömegesen bocsátják el magyar dolgozóikat, inkább vendégmunkásokat alkalmaznak a cégek: a kormány cáfol
- Valóban tele van ukrán vendégmunkásokkal Magyarország?
Forrás: