Évtizedek előkészületei után szombat este ünnepélyesen megnyílt a Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum, GEM), amelyet a világ legnagyobb, egyetlen civilizációnak szentelt régészeti komplexumaként tartanak számon.
A monumentális épület közvetlenül a gízai piramisok szomszédságában fekszik, és több mint 57 ezer műtárgy mutatja be az ókori Egyiptom történelmét.
Magyarország és Egyiptom: a múlt és a jelen találkozása
A piramisok és a magyar tudomány kapcsolata messzire nyúlik vissza. Már a 19. században több magyar utazó és orientalista – köztük Almásy Pál és Herman Ottó – is járt Egyiptomban, és kutatásaikkal hozzájárultak a térség európai megismertetéséhez.
Később, a két világháború között, az egyiptomi magyar régészeti missziók és a Magyar Földrajzi Társaság is aktívan részt vett a Nílus menti civilizáció tanulmányozásában.
A magyar régészek érdeklődését különösen az ókori temetkezési szokások, piramisépítés és hieroglifák megfejtése keltette fel – ezek ma is fontos fejezetei a hazai egyiptológia történetének.
Napjainkban Magyarország és Egyiptom között kulturális és tudományos együttműködés is létezik: magyar restaurátorok és régészek több alkalommal dolgoztak egyiptomi múzeumokkal és intézményekkel közösen.
A most megnyílt Grand Egyptian Museum újabb lehetőséget kínálhat arra, hogy a két ország erősítse tudományos és turisztikai kapcsolatait – legyen szó múzeumi cserékről, kutatói együttműködésekről vagy kulturális programokról.
Egy civilizáció öröksége – modern köntösben
A megnyitón elhangzott beszédében Szíszi elnök kiemelte, hogy a múzeum az emberiség közös teljesítményének szimbóluma, amely „nemzetközi összefogás és baráti támogatás eredményeként” jöhetett létre. Külön köszönetet mondott Japánnak, amely a projekt legnagyobb külföldi támogatója volt.
A rendezvényen a világ vezetői egy szimbolikus ceremónián is részt vettek: minden ország képviselője elhelyezett egy apró makettet, amely a Nagy Egyiptomi Múzeum egy-egy darabját jelképezte – így fejezve ki a nemzetek közös részvételét a kulturális örökség megőrzésében.
A piramisok lenyűgöző háttere előtt fáraókat idéző kosztümökben léptek fel táncosok és zenészek, látványos kulturális show-t teremtve. Mostafa Madbouly miniszterelnök szerint a múzeum „Egyiptom ajándéka az emberiségnek”, egyben az ország 7000 éves történelmének lenyomata.
ez is érdekes: Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?
A „negyedik piramis”: a világ legnagyobb múzeuma
A Gízai-fennsíkhoz mindössze két kilométerre található komplexum 490 ezer négyzetméteres területével valóban gigászi léptékű. A hatalmas, üveghomlokzatú épület úgy lett megtervezve, hogy magassága és vonalvezetése harmonizáljon a Nagy Piramis arányaival – a látvány miatt sokan csak „a negyedik piramisnak” nevezik.
A látogatók a belépéskor egy több méter magas II. Ramszesz-szoborral találkoznak, majd a hat szintes „Nagy Lépcsősor” vezet a kiállításokhoz, ahol az ókori Egyiptom legfontosabb kincsei sorakoznak. A múzeum 12 fő galériát, ideiglenes kiállítótereket és egy gyermekmúzeumot is magában foglal.
Itt látható először együtt a teljes Tutanhamon-gyűjtemény, több mint 5000 tárgy a fáraó sírjából, amelyet 1922-ben fedeztek fel.
A kiállításokon szerepelnek Hetepheres királyné, azaz Kheopsz fáraó édesanyjának leletei, továbbá a Kheopsz-hajó múzeuma, valamint görög-római kori emlékek is.
Három évtized álma vált valóra
A múzeum ötlete még az 1990-es években született meg Farouk Hosni akkori kulturális minisztertől, írja az Anadolu.
Az alapkövet Hoszni Mubarak elnök tette le 2002-ben, de a projekt évekig állt, majd 2014-ben Szíszi elnök indította újra, kibővített tervekkel.
A kivitelezés 2017 és 2023 között zajlott, beleértve a digitális infrastruktúrát, a kiállítás-tervezést és a kiszolgáló létesítményeket.
A múzeum 1 milliárd dollárból épült meg, ennek nagy részét két japán hitel, valamint egyiptomi kormányzati és magánforrások fedezték.
A szervezők évente ötmillió látogatóra számítanak, és bíznak abban, hogy a Grand Egyptian Museum Egyiptom kulturális diplomáciájának új szimbólumává válik – egy hely, ahol az ókori világ és a modern emberiség találkozik.
- Ez is érdekes lehet: A gízai nagy piramist egy elveszett civilizáció építette 12 ezer évvel ezelőtt?
Orbán Viktor a magyar delegáció élén
A nagyszabású megnyitóünnepségen 79 ország küldöttsége vett részt, köztük több mint negyven állam- és kormányfő, király és herceg. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki közösségi oldalán így fogalmazott:
„Megtiszteltetés volt több mint 40 állam- és kormányfő mellett Magyarországot képviselni a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitóján. Gyors alvás, mert holnap tárgyalás Szíszi elnökkel!”
Orbán Viktor vasárnap hivatalos megbeszélést folytat Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, akivel a két ország közötti együttműködésről tárgyal majd.
A magyarországi nagykövet ünnepi fogadása
Ahmed Fahmy, az Arab Köztársaság magyarországi nagykövete ünnepi fogadást rendezett a budapesti „Egypt House”-ban a Nagy Egyiptomi Múzeum hivatalos megnyitása alkalmából, amelyet Egyiptomból, Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök jelenlétében, valamint számos király, állam- és kormányfő részvételével közvetítették élőben a világ számára. A vendégek között volt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és felesége is.
A nagykövet által szervezett fogadáson magas rangú magyar tisztviselők, médiaszemélyiségek, Budapestre akkreditált nagykövetek, valamint a magyarországi egyiptomi közösség kiemelkedő tagjai is részt vettek.
Beszédében Ahmed Fahmy nagykövet üdvözölte a vendégeket, és kifejezte Egyiptom büszkeségét e páratlan esemény kapcsán, amely több mint két évtizednyi folyamatos munkát koronáz meg. Az építkezésben egyiptomiak ezrei – munkások, mérnökök, művészek és tudósok – vettek részt, hogy létrehozzák a világ legnagyobb múzeumát, amely egyetlen civilizációnak szentelt.
A nagykövet felidézte, hogy a múzeum építése 2002-ben kezdődött, és nehéz időszakokon, sőt leállásokon is átesett, mígnem Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök döntése nyomán a munkálatokat a legnagyobb gyorsasággal és hatékonysággal folytatták, így a Nagy Egyiptomi Múzeum ma az egyiptomi akaraterő és a „lehetetlent nem ismerő” szellem jelképe lett.
Hozzátette, hogy a gízai piramisok mellett álló Nagy Egyiptomi Múzeum nem csupán egy építészeti vagy múzeumi alkotás, hanem Egyiptom halhatatlan lelkének megtestesülése: annak a civilizációnak, amely felépítette a piramisokat és a Szfinxet, és amelynek mai fiai egy új alkotással ajándékozzák meg az emberiséget.
Az est során Dr. Hedvig Győry, a neves magyar egyiptológus is beszédet mondott, amelyben mély elismerését fejezte ki az ókori egyiptomi civilizáció iránt, kiemelve annak központi szerepét az emberi örökség formálásában. Hangsúlyozta az egyre bővülő kulturális és tudományos kapcsolatokat Egyiptom és Magyarország között, valamint azt, hogy a Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitása mérföldkő az egyetemes kulturális örökség megőrzésének történetében.
A vendégek a fogadáson élőben követték a gízai hivatalos megnyitó ünnepséget, amelyet büszkeség és mély kötődés hatott át.
A Daily News Hungary és a Helló Magyar nevében a két portál tulajdonosa gratulált a nagykövetnek:
Olvass még többet a témában: Egyiptom
Forrás: Anadolu