Szankciók – hatékony eszközök?

Az ukrajnai válság kezdete óta folyamatosan hallunk a különböző szankciókról. Mióta pedig Oroszország megtámadta Ukrajnát, többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és még jó néhány más ország naponta jelent be újabb és újabb, Oroszországot sújtó megszorításokat. 

Részletek itt Az EU elfogadta az Oroszországot sújtó célzott szankciókat itt Minden idők legkeményebb szankcióit alkalmazza az EU Oroszország ellen és itt US to impose sanctions on Putin following Ukraine invasion

A politikai játszma a szemünk előtt zajlik, Oroszország lerohanja Ukrajnát, amire szankció a válasz. Ebben semmi új sincs, hisz évtizedek óta ezt látjuk. Emlékezzünk csak 2014-re amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. A következő három kategóriába tartozó szankció került bevezetésre:

1. pénzügyi szankciók
2. oligarchák elleni szankciók (vagyoni eszközök korlátozása ill. befagyasztása, utazási tilalom stb.)
3. technológiák vásárlását korlátozó szankciók

Ezt a „célzott retorzió” stratégiát még Obama elnök vezette be, de ezt a taktikát láthatjuk a mostanában bejelentett amerikai, európai, brit szankcióknál is. Volt ezeknek a megszorításoknak elrettentő, visszatartó hatása? Nem úgy tűnik.

A szakemberek közt is megoszlanak a vélemények a szankciók hatékonyságával kapcsolatban.

Egyik oldal szerint igenis fontosak, míg mások általában Észak-Korea és Irán példáját szokták felhozni. Ezen országok ellen évtizedek óta léteznek lényegesen súlyosabb gazdasági és egyéb megszorítások, mint amelyekkel Oroszországot eddig sújtották és eddig egyik ország vezetőit sem sikerült megtörni.

Ha megnézzük Oroszország ukrajnai előrenyomulását, sajnos nem úgy tűnik, hogy az eddig bejelentett retorziók bármennyire is visszatartanák Vlagyimir Putyint, illetve az orosz vezetést. Sőt,

a Kreml február 25-én bejelentette, hogy Oroszország megtorló szankciókat fog bevezetni a nyugati nemzetekkel szemben a viszonosság alapján.

Lehetséges, hogy a szankciónak nincs is visszatartó hatása?

Először is, önmagában a szankcióval nem lehet elérni a kívánt célt. Általában tehát más lépésekre is szükség van. Nem véletlen, hogy az Oroszország ellen bevezetett retorziók mellett a nagyhatalmak hadifelszereléssel és más eszközökkel is támogatják Ukrajnát. Kérdéses viszont, hogy ezekkel együtt is el tudnak-e érni bármit.

Másodszor, Oroszország a világ 11. legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb árutermelője. Amellett, hogy Európa meghatározó gázszállítója, Oroszország a világ egyik legnagyobb olajtermelője és kulcsfontosságú beszállítója az ipari fémeknek. Ilyen például a nikkel, az alumínium és a palládium, illetve a műtrágya exportja is jelentős. Ezen nyersanyagok ára ebben az évben jelentősen emelkedett és most valószínűleg tovább emelkednek majd.

Az ukrajnai robbanásokról szóló jelentések közepette a Brent olaj hordónkénti ára február 24-én reggel átlépte a 100 dollárt, az európai gázárak pedig több mint 30%-kal emelkedtek.

Harmadszor, a szankciók megkerülhetők és/vagy kijátszhatók. A Krím-félsziget elfoglalását követően bevezetett szankciók nem akadályozták meg a BP-t, a Shell-t vagy épp az ExxonMobilt, hogy Oroszországban befektessenek. A Rusal orosz fémipari céggel szemben 2018-ban kiszabott büntetések rövid életűek voltak, Trump elnök a bevezetés után pár hónappal visszavonta azokat. Az Északi-Áramlat 2 gázvezeték felfüggesztéséről született döntés pedig szimbolikus, hisz ez a vezeték még nem szállít gázt Oroszországból.

Mi várható a szankciótól?

Míg a természeti erőforrások kereskedelme a Nyugat és Oroszország kölcsönös függőségi területe, addig

a pénzügyekben és a technológiában a gazdasági erőviszonyok egyoldalúbbak.

Így ez utóbbi területeken sokkal szigorúbb szankciókat lehet kiszabni, például feketelistára helyezni Oroszország két legnagyobb bankját, a Sberbankot illetve a VTB-t. Esetleg részben vagy teljesen kizárni Oroszországot a SWIFT rendszerből.

A technológiai intézkedések idővel visszafogják Oroszország növekedését, és bosszantják a fogyasztókat. A banki korlátozásoknak azonban azonnali hatásuk lesz finanszírozási válságot okozva és akadályozhatják a pénzáramlást Oroszországba és onnan kifelé.

Oroszország éppen ettől igyekezett elszigetelni gazdaságát: dollárban denominált számláinak arányát a 2014-es krími invázió óta jelentősen csökkentette és devizatartalékokat halmozott fel. Oroszország valószínűleg Kínához fog fordulni pénzügyi szükségletei miatt. A két ország közötti kereskedelmet már elszigetelték a nyugati szankcióktól, a Kínából Oroszországba irányuló fizetések már csak 33%-a zajlik dollárban, szemben a 2014-es 97%-kal.

Ukrajna inváziója valószínűleg nem fog globális gazdasági válságot okozni, de a világgazdaság működését minden bizonnyal megváltoztatja az elkövetkező évtizedekben. A szankciók károkat fognak okozni az orosz gazdaságban, a növekedést minden bizonnyal jelentősen visszafogják, a társadalomra komoly terhet fog róni, de mint ahogy eddig nem, ezután  se fogja visszatartani az orosz vezetést, hogy tovább folytassa erőszakos területfoglalását.

Érdemes elolvasniA világ legnagyobb cégei sorra jelentik be szolgáltatásaik korlátozását Oroszországban – itt a frissített lista