Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken kijelentette, hogy országa „nem kedvez” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, jelezve, hogy Törökország a nyugati katonai szövetség tagsági státuszával élve megvétózhatja a két ország felvételét, írja az AP.
“Gondosan követjük a Svédországot és Finnországot érintő fejleményeket, de nem vagyunk elragadtatva” – mondta Erdogan egy sajtótájékoztatón.
A török vezető azzal magyarázta ellenérzését, hogy Svédország és más skandináv országok állítólagos támogatást nyújtottak kurd fegyvereseknek és másoknak, akiket Törökország terroristának tart. A szintén NATO-tag Görögországot is azzal vádolta, hogy Törökország ellen használja fel a szövetséget, mondván,
Ankara nem akarja, hogy megismétlődjön ez a „hiba”.
Eközben a svéd kormány jelentése a skandináv országot érintő, az ukrajnai orosz invázió után megváltozott biztonsági környezetről azt mondja, hogy Moszkva negatívan reagálna Svédország NATO-csatlakozására és számos ellenintézkedést indukálna.
Pénteken bemutatták a svéd törvényhozóknak a kormány biztonságpolitikai elemzését, amely alapján határoz majd Magdalena Andersson miniszterelnök kabinetje arról, hogy kíván-e tagságot vállalni a nyugati katonai szövetségben.
Az Andersson vezette svéd kormányzó Szociáldemokrata Párt várhatóan vasárnap hozza nyilvánosságra döntését.
A jelentés rámutatott arra, hogy a NATO-tagság számos előnnyel jár Svédország számára – mindenekelőtt a 30 tagú katonai szövetség által biztosított kollektív biztonságot. Ugyanakkor számos olyan taktikát sorol fel, amelyet Oroszország megtorlásként alkalmazhat.
Ide tartoznak a kiber- és különféle hibrid támadások, a svéd légtér vagy a felségvizek megsértése.
A jelentés szerint Moszkva részéről más agresszív magatartás is elképzelhető, beleértve a nukleáris fegyverekkel történő stratégiai jelzéseket.
A jelentés megállapítja, hogy Oroszország ukrajnai háborúja korlátozza a más országok elleni támadások lehetőségét, de Oroszországnak még mindig van lehetősége korlátozott számú ellenséges intézkedésre olyan országokkal szemben, mint Svédország.
A dokumentum nem tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy Svédország csatlakozzon-e a NATO-hoz vagy sem. Ann Linde svéd külügyminiszter a riksdageni törvényhozásban kijelentette, hogy
„nem zárható ki a Svédország elleni fegyveres támadás”, de rámutatott a NATO-tagság által nyújtott biztonsági garanciákra is.
Finnország elnöke és miniszterelnöke csütörtökön kijelentette, hogy a gyors NATO-tagság iránti kérelmet támogatják, így az ország a következő napokban hivatalosan is bejelentheti pályázatát.
Read alsoAz USA után a britek is biztonsági garanciát adtak a két lehetséges új NATO-tagállam számára
Forrás: