Törökország a kurdok miatt vétózná meg a NATO-bővítést
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken kijelentette, hogy országa „nem kedvez” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, jelezve, hogy Törökország a nyugati katonai szövetség tagsági státuszával élve megvétózhatja a két ország felvételét, írja az AP.
“Gondosan követjük a Svédországot és Finnországot érintő fejleményeket, de nem vagyunk elragadtatva” – mondta Erdogan egy sajtótájékoztatón.
A török vezető azzal magyarázta ellenérzését, hogy Svédország és más skandináv országok állítólagos támogatást nyújtottak kurd fegyvereseknek és másoknak, akiket Törökország terroristának tart. A szintén NATO-tag Görögországot is azzal vádolta, hogy Törökország ellen használja fel a szövetséget, mondván,
Ankara nem akarja, hogy megismétlődjön ez a „hiba”.
Eközben a svéd kormány jelentése a skandináv országot érintő, az ukrajnai orosz invázió után megváltozott biztonsági környezetről azt mondja, hogy Moszkva negatívan reagálna Svédország NATO-csatlakozására és számos ellenintézkedést indukálna.
Pénteken bemutatták a svéd törvényhozóknak a kormány biztonságpolitikai elemzését, amely alapján határoz majd Magdalena Andersson miniszterelnök kabinetje arról, hogy kíván-e tagságot vállalni a nyugati katonai szövetségben.
Az Andersson vezette svéd kormányzó Szociáldemokrata Párt várhatóan vasárnap hozza nyilvánosságra döntését.
A jelentés rámutatott arra, hogy a NATO-tagság számos előnnyel jár Svédország számára – mindenekelőtt a 30 tagú katonai szövetség által biztosított kollektív biztonságot. Ugyanakkor számos olyan taktikát sorol fel, amelyet Oroszország megtorlásként alkalmazhat.
Ide tartoznak a kiber- és különféle hibrid támadások, a svéd légtér vagy a felségvizek megsértése.
A jelentés szerint Moszkva részéről más agresszív magatartás is elképzelhető, beleértve a nukleáris fegyverekkel történő stratégiai jelzéseket.
A jelentés megállapítja, hogy Oroszország ukrajnai háborúja korlátozza a más országok elleni támadások lehetőségét, de Oroszországnak még mindig van lehetősége korlátozott számú ellenséges intézkedésre olyan országokkal szemben, mint Svédország.
A dokumentum nem tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy Svédország csatlakozzon-e a NATO-hoz vagy sem. Ann Linde svéd külügyminiszter a riksdageni törvényhozásban kijelentette, hogy
„nem zárható ki a Svédország elleni fegyveres támadás”, de rámutatott a NATO-tagság által nyújtott biztonsági garanciákra is.
Finnország elnöke és miniszterelnöke csütörtökön kijelentette, hogy a gyors NATO-tagság iránti kérelmet támogatják, így az ország a következő napokban hivatalosan is bejelentheti pályázatát.

Érdemes elolvasniAz USA után a britek is biztonsági garanciát adtak a két lehetséges új NATO-tagállam számára
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk