Elemzők: nem lesz új világméretű összeomlás, de Európát megrázhatja a bankválság
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg sikerül elkerülni, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei globális bankválsággá fajuljanak.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken bemutatott tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint “keményen odacsapnak” a reálgazdasági kibocsátásnak – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).
Az agytröszt szerint az utóbbi napok amerikai bankcsődjeit komoly fejleménynek kell tekinteni. Az Oxford Economics közölte: számításai alapján a Silicon Valley Bank (SVB) és két kisebb pénzintézet összeomlása több mint 300 milliárd dollárnyi banki eszközállományt érint, és ez – a 2008-as globális pénzügyi válság hatásaitól eltekintve – az utóbbi negyven év legnagyobb összege.
Ráadásul a stresszhelyzet jelei még mindig láthatóak, különösen a kisebb amerikai bankok körében, de még olyan nagy pénzintézetek esetében is, mint a Crédit Suisse, amely a minap kénytelen volt likviditási támogatást kérni a svájci jegybanktól.
Az Oxford Economics hangsúlyozza, hogy a globális bankszektorban kialakult feszültségeknek komoly átárazó hatásai voltak a piacokon, és a rövid távú kamatvárakozások is markánsan módosultak: a ház számítási módszertana alapján a részvényárfolyamok globális átlagban 5 százalékkal estek az elmúlt héten, az amerikai adósságpiaci hozamok 100 bázisponttal, az euróövezeti és a brit hozamok 60 bázisponttal csökkentek a kétévi irányadó lejáratra.
Egy héttel ezelőtt a piaci szereplők azt valószínűsítették, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 5,50 százalék környékére emeli kamatát 2023 végéig, mára azonban a piaci szereplők jóval alacsonyabb, 4,00 százalékos Fed-alapkamattal számolnak az év végére.
Válaszként a cég londoni munkatársai kiemelik: alapeseti előrejelzésük az, hogy a bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, mivel a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.
Így tehát ha a modális növekedési előrejelzések nem is változnak, nőtt egy nagy negatív hatás valószínűsége – áll az Oxford Economics elemzésében.
A vállalat saját fejlesztésű világgazdasági előrejelzési modellje alapján elkészített egy negatív forgatókönyvet is, amelyben az szerepel, hogy ha a globális tőzsdei árfolyamok a kockázati átárazódások nyomán 25 százalékkal zuhannának, és ezt meredek ingatlanpiaci árzuhanás, a hitelpiaci kondíciók szigorodása és a dollár rövid távú erősödése kíséri, az már elég lenne ahhoz, hogy a világgazdasági növekedés az idén és jövőre leálljon.
E forgatókönyv alapján azok a gazdaságok járnának a legrosszabbul, amelyekben a leginkább túlértékeltek az egyes befektetési eszközök, és amelyek viszonylag nagyobb mértékben függnek a banki finanszírozástól.
Az Oxford Economics modellje szerint e kategóriába elsősorban az európai gazdaságok tartoznak.
A tanulmány szerint a brit és az euróövezeti gazdaságban a negatív forgatókönyv esetén 2025-ben 4 százalékkal, Amerikában és a világgazdaság egészében 3 százalékkal lenne alacsonyabb a hazai össztermék az alapeseti előrejelzésükben arra az évre valószínűsített értéknél.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/12/ket-amerikai-bank-is-becsodolt-par-nap-alatt-elmondjuk-miert/” ][/hm_embed]
Source: MTI
