Soha hasonló márványgömböt nem találtak a régészek sem azelőtt, sem azóta
1866-ban Görögországban, az athéni Dionüszosz-templom mellett egy fura márványgömbre bukkantak egy ásatás során, amyelynek kétféle jelentést tulajdonítanak – bármelyik is az igaz, mindkettő igen érdekes és a maga nemében páratlan.
Az ókorban Dionüszoszt a szőlő, a szüret, a borászat, a féktelen mulatozás és a vallási és szexuális eksztázis isteneként tisztelték, a maga korában rendkívül népszerű istenségnek számított, emlékeztet a Heritage Daily.
A neki szentelt szentélyt az i. e. 6. század körül építették, ami mellé egy színházat húztak fel i. e. 530-ban. Dionüszosz borhoz való társítása és ebből fakadó ihletettsége azt jelentette, hogy az istent az irodalomban és a színművészetben is tisztelet övezte.
Görögország Sulla általi meghódítása és Athén i. e. 86-ban történt részleges elpusztítása után a rómaiak a templomban és a színházban ugyanúgy előadásokra, illetve gladiátorharcok rendezésére használták.
A 19. század folyamán a szentélyt és a környező területet Athanasios Rhousopoulos, egy gyűjtő-műkereskedő tárta fel, akiről köztudott volt, hogy kapcsolatban állt az illegális régiségkereskedők és sírrablók hálózatával.
Rhousopoulos ásatásai során többek között egy 30 cm-es márványgömböt talált, amelyet „mágikus” jelképek borítottak.
A belga hellenista, Armand L. Delatte 1913-ban végzett tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a gömböt azért a színház közelében temették el, mert szerencsehozó talizmánként tekintettek rá, ami a római gladiátoroknak segít a játékok során. Ez az asszociáció Delatte azon meggyőződésén alapult, hogy egyes szimbólumok atlétikai vagy színházi versenyek megnyerésének stratégiáját mutatják. Ezt a gladiátori kapcsolat is alátámasztotta, mivel a gömböt a római megszállás korára, az i.sz. 2-3. századra datálták.
Nick Farrell egy újabb tanulmánya azonban azt sugallja, hogy a gömb egy ősi szellemcsapda volt, hasonló az arab világ lámpásaihoz, melyekkel dzsinneket ejtettek fogságba. Úgy gondolja, a korabeliek azt hihették, hogy a kőben egy túlvilági lény lakhat, amelynek a nevét a gömb tetejére („ΙΞ̣ΙΔΕϹΙ”) vésték.
A márványgömbön négy faragvány található, amelyek közül az első egy ember képét ábrázolja szoláris glóriával. Delatte az alakot Hélioszként, a Nap isteneként és megszemélyesítőjeként értelmezte, akit Hyperion és Theia titánok fiaként, valamint Selene (Hold) és Eos (Hajnal) istennők testvéreként emlegetnek.
Egy boltív alatti trónon ül, mellette két kutya, amelyek az égbolt két fényes „kutyacsillagát” jelképezhetik: a Szíriuszt és a Prokyont.
A második egy kört ábrázol, amely további öt egymást metsző kört tartalmaz, amelyek a következő szavakkal vannak jelölve: ΑΙΘΑΕΡ, ΑΝΑΒΠΑ, ΑΝΝΙΑΕΥ, ΕΔΕΒΩΠ̣Ι, és ΑΠΙΟΒ illetve még három körrel: ΑΡ̣ΕϹ, ΑΧΦΕΙ és ΑΘΕΛΑ. A körök alatt ΧΧΧ, ΔΔΔΔ és ΗΗΗΗ betűkészletek találhatók.
A harmadik minta egy háromszöget tartalmazó kör, aminek a bal oldalán az ΑΔΑΞΑΞΒΕΝΒΕΝΒΛΩΘΝΩΜΑΖΟΜΟΗΡ , a másikon az ΟΖΩΡΟΥΘΕΝΑΑΕΞΑΒΙΟΥΡΟ̣ΑΙΛΕΜΒΡΑΕΡ, a háromszög alján pedig ΧΧΧ ΠΠΠΠ ΦΦΦΦ̣Φ̣ΦΦ̣ ΔΔΔΔ ΛΛΛΛ ΛΛΛΛ betűk vannak.
Az utolsón pedig egy nagy oroszlán található, melynek mindkét lábára az ΘΑ̣Δ̣ΕΙΗΤ és ΠΔΔΔΔΔΗ feliratokat rótták.
A gömb többi részét asztrális és geometriai szimbólumok, kígyó, számok és érthetetlen feliratok töltik ki, az egyetlen azonosítható szó a ΑΙΘΑΕΡ, amely az egyik a természet öt őseleme (éter, föld, víz, tűz és levegő) közül.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Idén is ingyenes programok tucatjaival hívogat a Református Zenei Fesztivál
Második világháborús bunkereket találtak érintetlenül
Kirúgta Zelenszkij a védelméért felelős vezetőt
Ősi bolygó: 4,5 milliárd évvel ezelőtti égitest maradványait fedezték fel a tudósok
Zsugorodik a Jupiter 400 éves Nagy Vörös Foltja
Hidegrázós: Így néz ki egy kínai humanoid gyár belülről