És más háziállatok. Merthogy az ő általuk jelentett veszélyt mindenki bagatellizálja, pedig nem kellene. Legalábbis a tudósok szerint.
A Science Alert cikkében arról ír, hogy a COVID-19 járvány talán egy szóra biztosan megtanította az emberiséget a vakcina mellett. Ez pedig a zoonózis, azaz az állatról emberre terjedő kór. Olyan kórokozó, mely állatokban élősködik, de mutációkkal utat talál arra, hogy az emberi testet is megfertőzze. Legsúlyosabb betegségeink többségében ilyenek. Legyen szó a pestisről, az eboláról, vagy éppen a HIV-ről.
Ám ezek nemcsak egzotikus állatokról terjedhetnek át az emberre, mint ahogyan azt például a koronavírus kapcsán gyanítják (és hibáztatják miatta a denevéreket). Ugyanilyen veszélyt jelentenek a háziállatok, a tenyészállatok és a házi kedvencek is. Igen, a kutyák és a macskák. Ráadásul a növekvő városiasodás és a klímaváltozás egyaránt növeli ilyen típusú kórokozók kialakulásának és térhódításának a lehetőségét.
Amandine Gamble és kollégái nemrég pont erről írtak a Science Translational Medicine c. orvosi lapban. Szerintük ennek az esélyét a legtöbben lebecsülik és valóban sokkal ritkább, mint a vadállatokról történő átterjedés, de nem nulla. Ráadásul ebben az esetben a terjedés biztosított, hisz házi kedvenceinkkel vagy házi haszonállatainkkal szinte minden napot együtt töltünk.
Ez is érdekelhet:
- Európa utolsó krokodilja 4 millió évvel eltűnése után került elő – Olvass tovább ITT
- Igen fura holttestet mosott partra a víz – ITT nézheted meg a videót
Félnünk kell a háziállatainktól, új járvány készülődőben?
“Ezek az állatok kritikus szerepet játszhatnak az állati kórokozók emberre való átterjedésében azáltal, hogy fenntartják a kórokozót, elősegítik annak terjedését, hídként működnek az egyébként egymással kapcsolatban nem álló fajok között, vagy különleges lehetőségeket biztosítanak az evolúciójukhoz” – írja Gamble.
A legnagyobb probléma, hogy mivel senki sem vizsgálja a háziállatokról és házi kedvencekről ránk átterjedő kórokozókat, így nem is ismerjük fel, ha esetleg innen érkezne a veszély. Nagyjából 70 ilyen patogént ismerünk jelenleg, amelyek veszélyt jelentenek ránk, de jól tenyésznek háziállatainkban. Ilyen például Chlamydia psittaci, mely papagájokról terjed, illetve a szalmonella, ami kiválóan fejlődik a szárnyasainkban. De a lovak és a denevérek is veszélyt jelenthetnek.
Sőt, a kutyák és a macskák is. Hisz ezek is elkószálhatnak, kapcsolatba kerülhetnek fertőzött egyedekkel és aztán hazaszállíthatják a kórokozót. Bár a pestist patkányokkal és bolháikkal hozzuk összefüggésbe, a Yersinia pestis nevű baktérium kiválóan eléldegél a házimacskában is és halálos lefolyású betegséget okoz. Ennek kapcsán a fertőzések száma alacsony, de 17 amerikai államban van járvány, mert a kisebb állatok, amelyeket a macskák fogyasztanak, fertőzöttek ezzel a baktériummal.
Figyelemmel kellene követni a kórokozók változásait
Gamble és csapata szerint az udvarra, utcára engedett, vagy állatorvos által nem rendszeresen ellenőrzött és kezelt macskák emberi interakcióval kombinálva folyamatosan növelik egy járvány kialakulásának veszélyét.
Ahogy változik az éghajlat, változnak a potenciális hordozó (vektor) állatok is. Manapság például már egyes madárfajok is hordozzák a kullancs által közvetített Lyme-kórt. Sőt, egyes lengyel macskákban idén júniusban kimutattak egyes nagyon fertőző madárinfluenza vírusokat.
Gamble és társai szerint foglalkozni kell a vadon élő állatokkal is zoonózis terén, de vizsgálni kell az egyes patogének változásait a háziállatok körében is, hisz utóbbiakkal sokkal sűrűbben érintkezünk.
