Elnökjelölti vita: megkérdezték Trumpot, melyik ország győzelmét akarja az ukrán háborúban, így válaszolt

Az elnökjelölti vitában nem csak a két párt jelöltje tette próbára egymást, hanem az újságírók is.

Kedd este első és valószínűleg utolsó elnökjelölti vitájukban Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök állt egymással szemben az utóbbi idők egyik legvitatottabb amerikai elnökválasztása előtt. Míg a belpolitikai kérdések, például a megélhetési válság, a bevándorlás és az abortusz kerültek a középpontba, a jelöltek külpolitikáról, különösen az ukrajnai háborúról alkotott merőben eltérő nézetei az este leghevesebb szóváltásaihoz vezettek, számolt be róla a Guardian.

Trump szerint ő megoldaná a konfliktust

Trump bírálta Joe Biden elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedéseit, és azt állította, hogy ha ő még hivatalban lenne, Oroszország soha nem indított volna teljes körű inváziót. Azt mondta, hogy „jó kapcsolatot” ápol mind Putyinnal, mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ami központi szerepet játszana abban, hogy képes legyen gyorsan megoldani a konfliktust. „Tisztelik az elnöküket… Tisztelnek engem” – mondta.

„Véget vetek az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott háborúnak – ha én leszek a megválasztott elnök -, még azelőtt véget vetek ennek, hogy elnökké válnék” – mondta az elnökjelölti vita során Trump. Hozzátette, hogy szerinte a békét csak Kijev és Moszkva közötti közvetlen tárgyalások útján lehet elérni. „Beszélek az egyikkel, beszélek a másikkal, és összehozom őket” – mondta.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump. Forrás: Wikimedia Commons/kremlin.ru (http://tinyurl.com/3ypj7mms)

„Bidennek fogalma sem volt arról, hogyan kell vele [Putyinnal] beszélni” – tette hozzá. „Ez csak rosszabb lesz, és ez a harmadik világháborúhoz vezethet… a harmadik világháborúval játszunk”.

Trump megkérdőjelezte az Egyesült Államok pénzügyi elkötelezettségét is az ukrán hadsereg támogatására a háborúban, azzal érvelve, hogy az európai szövetségesek sokkal kevesebbet tesznek hozzá, mint Washington. „250 milliárd [dollár] vagy még több, mert ők [a Biden-kormányzat] nem kérdezik meg Európát… Vagy fizetnek, vagy nem fogunk többé megvédeni titeket”.

Harris számon kérte Trumpot az ellentmondásain

Az elnökjelölti vita során Harris alelnök bírálta Trumpot az Oroszországról és Vlagyimir Putyin elnökről tett korábbi megjegyzései miatt, akit „zseninek” és „erős vezetőnek” nevezett, írja a The Moscow Times. Azzal érvelt, hogy Trump az Ovális Irodában töltött ideje alatt tetteivel engedélyezte a Kreml vezetőjének műveleteit, emlékeztetve arra, hogy Trump dicsérte Putyin korai ukrajnai lépéseit.

„Köztudott, hogy azt mondta Putyinról: ‘Azt csinál, amit akar, és bemehet Ukrajnába. Amikor Oroszország bement Ukrajnába, azt ‘briliánsnak’ nevezte. Ezek a diktátorok és autokraták ismét drukkolnak, mert tudják, hogy hízelgéssel és szívességekkel manipulálhatják” – mondta Harris.

„Úgy vélem, Donald Trump azért mondja, hogy ennek a háborúnak 24 órán belül vége lenne, mert egyszerűen feladná. És mi, amerikaiak nem ilyenek vagyunk” – mondta. „Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin most Kijevben ülne, és egész Európát szemmel tartaná, Lengyelországgal kezdve” – mondta.

Melyik félt szeretné Trump győztesként?

Trump az elnökjelölti vitán nem válaszolt David Muir, az ABC műsorvezetője közvetlen kérdésére, miszerint azt akarja-e, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és csak annyit mondott: „Azt akarom, hogy a háború véget érjen”. A háború emberi áldozataira összpontosított, mondván, hogy „milliós nagyságrendben” öltek meg embereket, és ezt a számot egyetlen ország vagy nemzetközi szervezet sem erősítette meg.

Kijelentésével Trump tovább tetőzte azokat az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy egy második Trump-kormányzat felfüggesztheti a Kijevnek nyújtott katonai támogatást. A továbbiakban azt mondta, hogy megválasztása esetén még az elnöki posztra kerülése előtt tárgyalna egyezségről, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok „a harmadik világháborúval játszik”.

Az oroszok sem maradtak ki az elnökjelölti vitából

Egy hete Washington választási beavatkozással vádolta meg a Kreml által finanszírozott RT hírcsatornát, és szankciókkal sújtott 10 személyt és két szervezetet, amelyek kapcsolatban állnak a csatornával. Néhány órával az elnökjelölti vita előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője lekicsinyelte az esemény iránti orosz érdeklődést, mondván: „Ez nem a mi dolgunk, ez az amerikai választók dolga”.

Ez is érdekelhet:

• Halálfélelem: Putyin bekérette az élet meghosszabbításáról szóló kutatásokat
• Nukleáris Kockázatok: Az Orosz és kínai fegyverek sebezhetősége és az USA előnye