Lehet, hogy hallottál már róla, hogy a vöröshajúak kevesebb fájdalmat éreznek, és arról is, hogy több altatóra van szükségük, ha műtétre kerül sor. Bár elsőre ellentmondásosnak tűnik, mindkét állítás igaz. De miért van ez így? És hogy jön a hajszín ehhez az egészhez? Nos, úgy tűnik, hogy a haj- és bőrszínt szabályozó gének sokkal összetettebb szerepet játszanak a testünk működésében, mint gondolnánk.
A fájdalom érzékelése bonyolult folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. Az emberi test többféle idegvégződést használ különböző típusú fájdalom felismerésére, például hőre vagy nyomásra adott válasz formájában. Az egyének fájdalomküszöbe is különböző, ezért nehéz objektíven mérni a fájdalomérzékelést. Mivel a fájdalom szubjektív élmény, az orvosok sokszor egy egyszerű mosolygós- és szomorú arcokkal teli skálán kérik, hogy jelezzük, mennyire fáj valami — számolt be róla a SciShow.
A vöröshajúak különleges fájdalomérzékelése
2005 óta több kutatás is kimutatta, hogy a vöröshajú emberek másként reagálnak a fájdalomcsillapítókra, mint mások. Egy tanulmány szerint például a vöröshajúaknak körülbelül 20%-kal több altatógázra van szükségük ahhoz, hogy ne reagáljanak fájdalmas ingerekre. Hasonló eredmények születtek helyi érzéstelenítők, például a fogorvosi beavatkozások során alkalmazott lidokain esetében is. Ez magyarázhatja, hogy sok vöröshajú miért tart a fogorvosi kezelésektől – talán azért, mert nem kapnak elegendő érzéstelenítőt a fájdalom teljes blokkolásához.
Még érdekesebb, hogy bár a vöröshajúak érzékenyebbek lehetnek bizonyos fájdalomforrásokra, például hőre, más fájdalmakra kevésbé reagálnak. A kutatók ezt az ellentmondásos jelenséget kezdték feltárni, és a vöröshajúak fájdalomérzékelésének különleges működését részben a hajszínükért felelős génnel hozták összefüggésbe.
A vörös hajért felelős gén
A vörös hajért és a világos bőrszínért a melanocitáknak nevezett sejtek felelnek, amelyek kétféle pigmentet termelnek: sötétbarna eumelanint és vöröses-sárga feomelanint. A vöröshajú emberek esetében a pigmenttermelést az MC1R nevű receptor gén szabályozza, amely a melanociták felszínén található. A vöröshajúak MC1R génje mutációval rendelkezik, ami megnehezíti a sötétebb eumelanin előállítását, így ezek az emberek többnyire feomelanint termelnek, ami a jellegzetes vörös hajszínt eredményezi.
Ez a gén azonban nem csak a hajszínt befolyásolja. Kiderült, hogy az MC1R-hez kapcsolódó fehérjék részt vesznek a fájdalomérzékelésben is.
A fájdalomérzékelés és az MC1R kapcsolat
A melanociták nemcsak melanint termelnek, hanem egy POMC nevű fehérjét is, amely több kisebb molekulára bomlik le, és ezek a molekulák szerepet játszanak a fájdalomérzékelésben. Például az egyik ilyen molekula, az MSH, fájdalomreceptorokhoz kapcsolódva növelheti a fájdalomérzékenységet. Ezzel szemben a POMC-ból származó béta-endorfin nevű hormon az opioid receptorokhoz kötődve csökkenti a fájdalmat.
A vöröshajúak MC1R mutációja miatt kevesebb POMC-t termelnek, ami kevesebb MSH-t és béta-endorfint eredményez. Így a fájdalomtűrő képességük némileg másként működik, mint másoké: egyes fájdalomtípusok iránt érzékenyebbek, míg mások iránt kevésbé.
Miért van szükségük több altatóra?
A fájdalomcsillapítók és altatók eltérő receptorokhoz kötődnek. Az opioid gyógyszerek, például a fájdalomcsillapítók az opioid receptorokra hatnak, míg az altatók más mechanizmusok révén működnek. Mivel a vöröshajúak esetében az opioid receptorokhoz már más molekulák kötődhetnek, kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük a fájdalom enyhítésére, de ez nem magyarázza, miért van szükségük több altatóra. Ez a kérdés még további kutatásokat igényel.
Összegzés
A vöröshajúak fájdalomérzékelési különbségei nagyrészt az MC1R gén mutációjából erednek, amely nemcsak a hajszínükért, hanem a fájdalomtűrő képességükért is felelős. Bár a tudósok már sok mindent felfedeztek a vöröshajúak fájdalomérzékeléséről, sok részlet még mindig rejtély. További kutatások segíthetnek abban, hogy jobban megértsük ezt az érdekes jelenséget, és akár új fájdalomcsillapító kezelésekhez is vezethetnek.
Tehát bár a vöröshajúak nehezebben barnulnak le a napon, és több altatóra van szükségük, legalább egy papírvágás nem fogja őket annyira megviselni!
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Léteznek nem gömb alakú bolygók?
Új elmélet: ezért érezzük, hogy 2020 óta szabályosan repül az idő
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Emberi szuperhősök? Léteznek – a tudósok vizsgálják őket
Egy orvos elmondta, hogy altatásban valójában nem alszol – sokkal ijesztőbb
Magyar tartalékos katonák belekóstoltak a fagyos ukrán front lövészárok valóságába – képek, videó
Lenyűgöző kivilágítással indult el a Miskolci Adventi Fényvillamos – Nézze meg itt kívül-belül
Amerika sürgeti Ukrajnát, hogy 18 évre csökkentsék a mozgósítási korhatárt
2000 éves felfedezés: pszichedelikus rituálékhoz használták a mágikus tárgyat