Nagy a baj: megölheti a budapesti termálfürdőket a zuglói iroda- és plázakomplexum geotermikus fűtése

Fűtés és melegvíz nélkül maradhatnak olyan gigaprojektek, mint például a teljes zuglói “kormányzati negyed” a Bosnyák téri piac mögött hacsak nem akarja a kormányhivatal kockáztatni a budapesti termálfürdők kinyírását.

Geotermikus energia Budapest alatt

Az energiaválság idején nagy ötletnek tűnt úgy hasznosítani a Budapest alatti geotermikus hőt, hogy azzal üzletközpontokat, lakóparkokat fűtsenek, illetve lássanak el melegvízzel környezetbarát módon. Csakhogy arra úgy tűnik senki sem gondolt akkor, hogy mi történik, ha nagy mennyiségű termálvizet sajtolnak ki és az adott esetben hiányozni fog a termálfürdőkből vagy – ami még valószínűbb – a kisebb vízhozam és megváltozó áramlási viszonyok miatt egyszerűen megváltozzon a gyógyvizek összetétele. Így viszont fűtés és melegvíz nélkül maradhatnak gigaprojektek, például a teljes zuglói “kormányzati negyed” a Bosnyák téri piac mögött.

Budapest Széchenyi fürdő nyár forróság hőség
A budapesti Széchenyi Fürdő: nagy baj lehet a geotermikus energia hasznosításából. Forrás: depositphotos.com

A polgármester belebukott

2022-ben kapta meg az építési engedélyt kiemelt kormányzati beruházásként a “Zuglói városközpont projekt”. Az épületek a világhírű Zaha Hadid tervei alapján épültek, a cél az volt, hogy egy teljesen új, modern arculatú városrész szülessen, amely nemcsak bevásárlóközpontként, hanem állami intézmények, minisztériumok, bankok főhadiszállásaként is funkcionálhat. A projektet Zugló akkori polgármestere, Horváth Csaba nagy erőkkel támogatta, a kivitelező pedig a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz közel álló, közös projekteket vivő Balázs Attila cége, a Bayer Construct volt.

Az állam még 2022-ben meg is vette a majdan felépülő irodaházakat 244 milliárd forintért. Ezt akkor azzal indokolták, hogy így a különféle minisztériumok olcsóbban tudnak majd működni, mert ezek az épületek fenntarthatóbbak lesznek, mint a korábbi székhelyek.

A helyiek erőtejesen tiltkoztak az építkezés ellen, 2024-ben többek között emiatt is bukott meg Horváth Csaba szocialista polgármester Zuglóban. Horváth azóta egyébként a Bayer Construct tanácsadójaként tűnt fel több tárgyaláson.

Zuglói városközpont
A tavaly augusztusi állapot. Forrás: FB/Hadházy Ákos

Megfúrták a kutakat, dőlni kezdtek a dominók

A helyieken túl egyetlen “aprócska” problémával nem számoltak az ötletgazdák, ami az egész projektet bedöntheti, vagy amennyiben zöld utat kap, akkor kiszáríthatja a főváros termálkútjait is tönkrevághatja a teljes fürdőturizmust. Az új városközpont fűtését és a meleg vizet is termálkutakról, geotermikus energiával biztosították volna. Ezeket idejekorán ki is fúrták, még 2023-ban, ám hivatalosan nem helyezték üzembe.

  • Hamarosan megnyílik a Zenit Corso, Zugló új bevásárlóközpontja
Zenit Corso Zuglóban
A Zenit Corso megnyitóján. Forrás: FB/Borbély Ádám

Erre most augusztusban nyújtották be a kérelmet, ám közben nagyon sok minden megváltozott. A kormány ugyanis még az energiaválság idején nyitotta meg a lehetőséget többek között a Budapest alatti geotermikus energia hasznosítására is (értsd a forró termálvíz kisajtolására a karsztrétegekből), ám annyira sok kérelem érkezett, hogy behúzták a kéziféket és rendeltek egy tanulmányt arról, hogy mégis milyen következménnyel járna az, ha elkezdenék kihúzni a termálvizet Budapest alól.

A Népszava szerint ez az anyag megdöbbentő eredményeket hozott. A már működő kutak is jelentős változást hoztak, ha pedig tovább csökken a vízszint (azaz még többet sajtolnak ki), akkor félő, hogy megváltoznak az áramlási pályák, ami a kémiai összetételt és a hőmérsékletet is befolyásolhatja a vízhozam mellett. A következmény, hogy teljesen ellehetetlenülhet Budapest teljes gyógyfürdőrendszere, amiből a fővárosnak hatalmas bevételei származnak, amit aztán más, veszteséges ágazatok finanszírozására fordítanak.

Fázni fognak az új zuglói városközpontban?

Egyelőre annyi következmény lett, hogy viszonylag kevesen kaptak fúrási engedélyt, a Bayer Construct üzembe helyezési kérelme fölött pedig a Pest Vármegyei Kormányhivatal terpeg. A cég kútjai ugyanis a piros zónában vannak, ahonnan a szakértők semmilyen formában és technológiával nem javasolják a termálvizet kisajtolni.

A fővárosi gyógyfürdőket üzemeltető BGYH eléggé be is van gyulladva a projekt miatt, elmondásuk szerint még alapos kutatással is nagyon nehéz megmondani egy ennyire érzékeny és bonyolult rendszerben, mint a budapesti termálkarszt, hogy egy beavatkozás milyen következményekkel járna.

A Népszava szerint nem kell félnie a beruházónak; kampec a gyógyfürdőknek?

A Népszava szerint a jó NER-es kapcsolatokkal rendelkező Balázs Attilának nem kell félnie, meg fogja kapni az engedélyt a termálkútjaira, hisz különben a teljes irodakomplexuma (és egy 168 lakásos társasház is az itteni üzletekkel együtt) fűtés és melegvíz nélkül maradna. Kérdés, hogy csak ez a projekt milyen követkeményekkel jár majd a budapesti gyógyfürdőkre nézve. Ráadásul neki van még egy hasonló projektje a környéken: 3500 lakásos új negyedet építene a Pólus Center mögött és geotermikus energiával fűtené.

És hogy miként kaphatott Balázs Attila zuglói városközpontja eredetileg építési engedélyt úgy, hogy senki sem tudta mivel fog járni a geotermikus energia hasznosítása? Nos, akkor a kormányhivatal azt mondta, nem szükséges környezeti hatásvizsgálat, ám ezt később a bíróság visszavonta. A döntés most a Pest Megyei Kormányhivatal kezében van ismét.

Forrás:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük