A túlterhelt kamionok, az öregedő szerkezetek és a folyamatosan növekvő forgalom egyre nagyobb kihívás elé állítják a közúti közlekedést világszerte. Egy magyar mérnökcsapat most olyan innovatív technológiát fejlesztett, amely valós időben képes megmondani, pontosan milyen terhelés éri a hidakat.
Pontosabb mérés, kevesebb kátyú
A fejlesztés egyik legnagyobb innovációja abban rejlik, hogy a BridgeAid mérnökei nem az aszfaltburkolatba építik be a tengelysúlymérő szenzorokat, hanem közvetlenül a híd pályaszerkezetének alsó részére rögzítik azokat. Ez az innovatív megközelítés jelentős előrelépést jelent a hagyományos rendszerekhez képest, mivel a méréseket nem torzítja a burkolat deformációja, hőtágulása vagy esetleges károsodása. Az innováció lényege tehát nemcsak a technológiai újdonság, hanem a megbízhatóbb, stabilabb adatgyűjtés is.
A telepítés ráadásul jóval egyszerűbb: nincs szükség útlezárásra, aszfaltvágásra vagy a forgalom korlátozására, így a közlekedők szinte észre sem veszik a beavatkozást. Az aszfaltba épített mérőhelyek ugyanis az útszerkezet sérülékeny pontjai lehetnek – a bevágások mentén a víz beszivároghat, télen megfagyhat, ami gyorsabb burkolatromláshoz és kátyúk kialakulásához vezet. A híd alá szerelt szenzorok ezt a problémát teljesen kiküszöbölik, miközben ez az innováció pontosabb és hosszú távon fenntarthatóbb megoldást kínál az infrastruktúra-üzemeltetők számára.
Mesterséges intelligencia számol valós időben
A rendszer nemcsak adatot gyűjt, hanem elemez is – itt lép színre a fejlesztés másik kulcsinnovációja. A szenzorok által rögzített jeleket egy saját fejlesztésű, numerikus modelleken betanított mesterségesintelligencia-algoritmus dolgozza fel. Ez az MI-alapú innováció képes meghatározni, hány tengelyes jármű haladt át a hídon, milyen sebességgel közlekedett, és mekkora terhelést adott át a szerkezetnek – tengelyenként és összesítve is.
A technológiát a komáromi Monostori híd pilotprojektjén is tesztelték, ahol a mért adatokat a Magyar Közút Zrt. hiteles méréseivel vetették össze. A tapasztalatok szerint ez a magyar innováció pontosabb eredményeket adott, mint a hazai gyakorlatban alkalmazott, burkolatba épített rendszerek.
Digitális iker: a híd „élő mása”
A fejlesztés mögött egy további korszerű innováció, az úgynevezett digitális iker koncepció áll. Ez a valós híd digitális mása, amely a szenzorok adatain keresztül folyamatosan követi a szerkezet állapotát. Az innováció lehetővé teszi, hogy a szakemberek ne csupán utólag reagáljanak a problémákra, hanem előre jelezzék a fáradási folyamatokat és a várható élettartam alakulását.
A technológia különösen időszerű, hiszen Európában számos híd a második világháború utáni újjáépítési hullámban készült, és most közelít tervezett élettartama végéhez. Az ilyen jellegű innovációk hozzájárulhatnak a súlyos károsodások megelőzéséhez – elég felidézni a 2018-as genovai tragédiát, amikor a Morandi híd összeomlása 43 ember életét követelte.
Százezres piac Európában és az USA-ban
A BridgeAid csapata egyetemi spin-offként indult, és az innovációra építve ma már nemzetközi piacban gondolkodik. Európában és az Egyesült Államokban százezres nagyságrendű közúti és vasúti hídállomány jelent potenciális piacot egy ilyen innováció számára.
A vállalkozás állami (B2G) és iparági partneri (B2B2G) együttműködésekben is gondolkodik, hogy az innováció minél szélesebb körben hasznosulhasson. Bár az infrastruktúra-beruházások döntéshozatala lassú folyamat, a mérnökök szerint a valódi kérdés nem az, mennyibe kerül az innováció bevezetése, hanem az, milyen költségekkel jár az adatok és a megelőző szemlélet hiánya.
Forrás: Forbes.hu
Ha lemaradtál volna: