Így szabadíthatja fel a Tisza-kormány a befagyasztott EU-s pénzek jelentős részét
A kormányváltás után az egyik legsürgetőbb feladat a Magyarországnak járó, de jelenleg zárolt EU-s pénzek megszerzése lehet. A helyzetet nehezíti, hogy a Helyreállítási Alap forrásainak lehívására már csak 2026 végéig van lehetőség, ezért az új kabinetnek azonnal lépnie kell.
Már a kormányalakítás előtt elindulhatnak a tárgyalások
A cikk szerint Magyar Péter a választások után két alkalommal is egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A kapcsolatfelvétel célja az lehetett, hogy minél gyorsabban megkezdődjenek a technikai tárgyalások a források felszabadításáról.
A lap értesülései alapján már magas szintű brüsszeli delegáció is Budapestre érkezhet, hogy áttekintsék a legsürgetőbb feladatokat. Erre azért van szükség, mert több program esetében nincs idő hosszú politikai vitákra: az EU-s pénzek egy része csak idén menthető meg.
10 milliárd eurós tét a Helyreállítási Alapban
A legfontosabb csomag a Helyreállítási Alap (RRF), amelyből Magyarország több mint 10 milliárd euróra lenne jogosult. Ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig kedvező hitel.
A forrásokhoz azonban csak akkor lehet hozzáférni, ha Magyarország teljesíti a vállalt reformokat. A becslések szerint ennek a keretnek akár kétharmada, vagyis mintegy 6,5 milliárd euró még lehívható lehetne. Ezért vált központi kérdéssé az EU-s pénzek gyors felszabadítása.
Másfél éve készülhet a részletes terv
A beszámoló szerint a Tisza mellett dolgozó szakértők között pénzügyesek, jogászok és diplomaták is vannak, akik korábban már foglalkoztak uniós forrásokkal. Feladatuk az volt, hogy pontosan feltérképezzék, mely feltételek hiányoznak még, és ezekre milyen gyors megoldások adhatók.
A vitás pontok között szerepel a közbeszerzések átláthatósága, a korrupcióellenes garanciák megerősítése, az igazságszolgáltatás függetlensége és az állami költések nyilvános adatközlése. Ha ezekben hiteles lépések történnek, megnyílhatnak az EU-s pénzek.
Régi beruházásokat is átcímkézhetnek
A cikk egyik legfontosabb állítása szerint az Orbán-kormány korábban mintegy 2000 milliárd forint értékben írt ki RRF-es pályázatokat, amelyeket végül saját forrásból vagy hitelekből finanszírozott. Ezek egy részét később más programokba sorolták át.
Az új kormány ezt a folyamatot visszafordíthatná: a már futó beruházások egy része ismét a Helyreállítási Alap terhére kerülhetne. Ez gyors megoldást jelenthetne, mert nem új projekteket kellene indítani, hanem meglévő fejlesztésekre érkezhetnének meg az EU-s pénzek.
Nemcsak Brüsszel dönt, hanem az idő is
Ha sikerül hozzáférni az RRF-forrásokhoz, azzal a kohéziós pénzek egy része is felszabadulhatna a következő években. A cikk szerint további több milliárd euró sorsa múlhat azon, hogy az új kormány milyen gyorsan tud megállapodni az Európai Bizottsággal.
Ha lemaradtál volna: