Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk

Az egri vár a rondella mellvédjéről, Fotó: Mayer Jácint

Eger 1552-es török ostromának sikeres visszaverése a magyar hadtörténelem legismertebb helytállásai közé tartozik. Bornemissza Gergely híres bombái, a falaknál forró vizet és szurkot locsoló asszonyok, az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek szinte egy mondabeli korszak gigászi küzdelmét idézik fel, melyet Gárdonyi Géza Egri csillagok című művén kívül Tinódi Lantos Sebestyén és Székely Bertalan festő is megörökített.

A pilisborosjenői egri vár, Fotó: Mayer Jácint

Egri vár 1552.

Eger ostroma 1552. szeptember 9-e és október 17-e között zajlott. Az 1552-es – török szempontból – sajnos elég sikeres hadjárat utolsó hadmozdulatai játszódtak a vár falai alatt.

Dobó István, Eger parancsnoka az ostrom előtt alaposan felkészült: elegendő élelmet, fegyvert és lőszert halmozott fel. A támadók terve egyszerű volt: először rommá lőni a várat, hogy aztán a ledöntött falak között könnyűszerrel érvényesíthessék legalább hússzoros túlerejüket. A hetekig tartó intenzív tüzérségi előkészítés után aztán a harc folyt a falakon, a romlások mentén, és a föld alatt is.

Az egri vár várudvara, Fotó: Mayer Jácint

A védők szempontjából szerencsés körülmény, hogy a hadjáratuk végén járó oszmánok már harcoktól és járványoktól megtizedelve, tüzérségi- és élelmiszerkészleteikből kifogyottan a téliesre váltó időjárásban csaptak össze a morálisan kiváló állapotban lévő magyarokkal. A török logisztika végül egy kicsit előbb fogyott el, mint a védők ereje. Összességében elmondható, hogy a magyar katonák elszántsága és kitartása, párosulva Dobó és tisztjei katonai szakértelmével, képesnek bizonyult a túlerő megállítására.

A török 1552. évi sikeres hódításai hatalmas veszteséget jelentettek Magyarországnak. Elesett Veszprém, a nógrádi várak, Temesvár, Szolnok. Eger sikeres védelme mégis megcsillantotta a magyar győzelmi sugarat, egyúttal önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.

A vár körbástyája

Ennek a méltó örökségnek a szintén méltó modernkori folytatása az Egri csillagok regénnyel azonos című, igazi szuperprodukciónak számító film, melyet Magyarországon 1968. december 19-én mutattak be a mozikban.

A filmet, minden idők legnézettebb magyar filmjét, Nemeskürty István forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán rendezte. A főszereplők között megemlítjük Sinkovits Imrét, Kovács Istvánt és a 2021 októberében elhunyt szépséges Venczel Verát, de a mellékszerepekben is legnagyobb színészóriásaink kiváló alakításaival találkozhatunk.

A vár kapuja, Fotó: Mayer Jácint

A jelenetek egy részét Pilisborosjenő határában forgatták, ahol külön e célból felépítették az egri vár másolatát. Az eredeti egri vár, mint forgatási helyszín nem jöhetett szóba, ugyanis azt ma körbeöleli a megyeszékhely népes városa. Többször átépítésre került 1552 óta, és a műemlék nem is volt hivatott az ostromjelenetek esetleges rombolásaival szembenézni.

A film készítői nem ragaszkodtak az eredeti Eger alaprajzához és természetföldrajzi adottságaihoz sem, hanem az eredetileg dombtetőre épült várat adaptálták a Kevélyek lábához, a domboldalba. A mostani kőfalak közt volt a forgatás idejéig egy ideiglenes reneszánsz gipszköves épület is; emellett több fatornyot is felhúzott a Mafilm. A ma is álló várat tornyos, felvonóhidas főkapu, egy rondella, pár kisebb kapu, és sok lőréses fal alkotja, melyet a filmben földtöltéses sáncok öleltek. Katonák és szakipari tanulók, illetve tiszai kubikusok építették, de a legjelentősebb segítséget a Magyar Néphadsereg biztosította élőerőben, statiszták terén és anyagiakban egyaránt.

A kőfülke, Fotó: Mayer Jácint

A kellékvár tökéletesen alkalmas volt a harcok filmvásznas bemutatására, holott egy korabeli várnak semmiképpen se felelt volna meg. A falai alacsonyak, lőrései nagyok és létra nélkül elérhető magasságban helyezkednek el, tornyai mutatósak, de a török ellen nem védtek volna. A falak nem is épültek meg körben, ugyanis a felvételekhez elég volt a frontális szakasz prezentálása, ahonnan a támadást mutatták.

Falai tekintélyesek napjainkban is, bejárása igazi várélményt biztosít egy laikus túrázó számára. Megközelítése egyszerű Pilisborosjenő irányából egy kellemes húszperces séta keretében, melynek útvonalán még számos helyszín lehet ismerős a legendás film jeleneteiből. Érdemes a kőfülke és Teve-szikla mentén pár perces időzést beiktatni a vár irányába.

A pilisborosjenői levendulás, Fotó: Mayer Jácint

A vár előtti ostromterület ma közepesen benőtt cserjés, nem olyan puszta, mint a képkockákról ismert. Kevésbé szerencsés, hogy növényzet által a falak jelentős része is takarásban van ma már, melyek felületei ezért nem is mindenhol közelíthetőek meg. A filmforgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta és egy táblát is elhelyeztek itt. Azonban ma a természet által lassan visszahódított, omladozó terület ismét ráncfelvarrásért kiált.