Már félsivatag a Duna-Tisza köze, lassan termelni sem lehet a Homokhátságon: egyre több gazda hagyja el a földjét

A Duna-Tisza-köze térségében a helyzet egyre kilátástalanabb: a Homokhátság már félsivatagi állapotban van, a súlyos aszály miatt pedig egyre több termelő fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással. A Reuters, az InfoStart és a Pénzcentrum beszámolói szerint az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térségében az elmúlt évek klímaváltozása drámai következményekkel jár a termésre és a talaj vízkészletére nézve.

A Homokhátságon hagyományosan kukoricát, gabonát és napraforgót termesztenek, de a klímaváltozás miatt gyakorivá vált hőhullámok és a tartós csapadékhiány drasztikusan csökkentették a terméshozamokat. A talajvízszint folyamatosan süllyed, így a gazdálkodók számára egyre nehezebb fenntartani a megélhetést biztosító termelést.

Alig jut csapadék a Homokhátságra, egy teljes évszaknyi hiányzik

Fehér Balázs, a HungaroMet meteorológusa az InfoRádiónak elmondta, hogy bár az elmúlt két hétben volt némi eső, az ország túlnyomó részén az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott. Míg bizonyos területeken 10–25 milliméter, helyenként 30–60 milliméter eső esett, addig a középső és keleti országrészben sok helyen csupán 1–4 milliméter jutott. „A Dunántúlon és az Észak-Alföldön valamelyest javult az aszályhelyzet, de ez csak tűzoltásjellegű segítség volt. A Homokhátság, illetve a Dél-Alföld térségében továbbra is súlyos az aszály, oda ez a csapadék nem jutott el” – magyarázta a szakember.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A talaj felső egy méteréből 150–170 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy teljes évszaknak felel meg. A szakértő szerint az érkező hidegfront csak kevés helyre hozott csapadékot, és a következő napokban szinte felhőmentes idő várható, így jelentősebb eső nem ígérkezik. Vasárnap újabb hidegfront érkezik, de a csapadék mennyisége várhatóan továbbra is szeszélyesen oszlik majd el.

Még súlyosabbá válhat az aszály

A HungaroMet agrometeorológiai elemzése szerint a következő 8–10 napban a fokozott párolgás miatt a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, így a mezőgazdasági aszály kiterjedése és súlyossága egyaránt növekedni fog. A napos, száraz idő, a 30 fok fölötti csúcshőmérsékletek és a gyakori légköri aszály nemcsak a szántóföldi növényeket, hanem az érésben lévő zöldségeket és gyümölcsöket is veszélyeztetik, növelve a napégés kockázatát.

A gazdálkodók számára a helyzet már most is komoly kihívást jelent, a terméshozamok drasztikus csökkenése miatt pedig egyre többen fontolgatják, hogy felhagynak a mezőgazdasággal. Az Alföld mezőgazdasága így az egyik leginkább veszélyeztetett ágazattá válik a klímaváltozás és a tartós aszály hatásai miatt. Szakértők szerint gyors beavatkozás nélkül a következő hetekben a helyzet tovább romolhat, és a Homokhátság több területe gyakorlatilag teljesen terméketlenné válhat.

Érdemes elolvasni:

• Európa új sivataga éppen Magyarország közepén alakul ki, több mint 600 ezer életet veszélyeztetve
• Félsivataggá válhat Közép-Magyarország, trópusi és szubtrópusi növények jelennek meg