EU vs Oroszország: a kémek már a spájzban vannak

Egyre több kémkedési-ügy lát napvilágot, amelyben Európai Unió (EU) tagállamai hírszerzéssel vádolnak orosz diplomatákat. A végeredmény mindig ugyanaz, az oroszok tagadnak. 

Bulgária

Bulgária és a Szovjetunió politikailag, katonai és titkosszolgálati együttműködés terén nagyon szoros kapcsolatot ápoltak, ami a rendszerváltás után is megmaradt Oroszországgal egészen addig, amíg a bolgárok nyugat felé nem fordultak. Bulgária 2004-ben belépett az NATO-ba, 2007-ben pedig az Európai Unió tagja lett, így kereskedelmi és katonai szempontból is elszakadtak az oroszoktól.

Az új szövetségesek nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a bolgárok minden tekintetben a nyugati szövetségesi rendszert erősítsék. Remek példa erre, hogy többek között német szakemberek segítségével építették újra a saját titkosszolgálatukat.

Március 20-án a Reuters arról írt, hogy letartóztattak hat védelmi minisztériumi alkalmazottat Bulgáriában.

Bojko Boriszov miniszterelnök pedig felszólította az oroszokat, hogy fejezzék be a kémkedést az ország területén. Az EU tagállamok szakszolgálatainak segítségével leleplezett csoport vélhetően titkos katonai és csúcstechnológiákkal kapcsolatos értesüléseket adtak át Moszkvának. Ez egyben azt is jelentette, hogy hosszú ideig tartó tevékenységükkel komoly veszélyt jelentettek Bulgária nemzetbiztonságára, a NATO és az Európai Unió biztonságára.

Az eset után a szövetséges államok további támogatásukról biztosították a bolgárokat. „Teljes mellszélességgel támogatjuk Bulgáriát a feltételezett kémhálózat felszámolására tett erőfeszítéseiben, valamint azokban a lépésekben, amelyek célja, hogy felszámolja területén Oroszország ellenséges tevékenységét” – mondta Dominic Raab brit külügyminiszter.

Szintén erős orosz titkosszolgálati akciókat sejtet, hogy az elmúlt másfél évben kémkedés miatt hat orosz diplomatát utasított ki Bulgária.

Olaszország

Március 31-én kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz katonatisztet és egy olasz fregattkapitányt Olaszországban.

Ebben az esetben még egyértelműbb a kémkedés, hiszen tetten érték a kapitányt, ahogy megpróbált titokban bizalmas iratokat eladni orosz vevőjének. Feltehetően a NATO haditengerészet titkos iratairól volt szó, és 5 ezer eurót fizetett volna a vevő, aki orosz diplomataként tartózkodott Olaszországban.

A kapitány házát is átkutatták a hatóságok, és a híradások szerint itt számos bizonyítékot találtak még arra, hogy a NATO működésével kapcsolatos további titkokat is átadhatott az oroszoknak.

Az olaszok azonnali hatállyal kiutasították az orosz nagykövetség két munkatársát, és bekérették a római orosz nagykövetet is, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot. Az olasz kapitányt pedig kémkedéssel és a nemzet biztonsága ellen elkövetett egyéb bűncselekményekkel vádolják.

Csehország

Április közepén a Visegrádi Négyek (V4) egyik országa is komoly diplomáciai konfliktusba keveredett Oroszországgal, amikor Andrej Babiš miniszterelnök bejelentette, hogy az orosz katonai titkosszolgálatnak, a Felderítő Főcsoportfőnökségnek (GRU) köze volt a 2014-es, a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz. A kormányfő szerint a bizonyítékok a 29155-ös GRU egységre mutatnak, mint a támadás elkövetőire. Ezután következett a diplomáciai csata, a csehek kiutasítottak 18 orosz hírszerzőnek minősített orosz diplomatát, amire Moszkva is hasonló lépéssel válaszolt, ők 20 cseh diplomatát küldtek haza.

Az Európai Unió, köztük Magyarország is Csehországot a támogatásáról biztosította ebben az ügyben. 

Oroszország viszont továbbra is tagadja a vádakat.

Csehország azonban legalább egymilliárd korona (14 milliárd forint) kártérítést fog követelni Moszkvától a robbanások okozta károkért, közölte május 9-én Alena Schillerová cseh kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter.

Lengyelország

A V4 közül Lengyelország is nemkívánatos személynek minősített három orosz nagykövetségi munkatársat. A hivatalos közlés szerint a diplomaták Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak, illetve az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit.

Merre tovább Magyarország?

Április végén Szijjártó Péter külügyminiszter tételesen tagadta azokat a felvetéseket, amelyek szerint Magyarország nem állt volna ki Csehország mellett. Nyilatkozatában elmondta, hogy segítséget nyújtanak a jekatyerinburgi cseh főkonzulátus őrzésében és részbeni működtetésében a cseheknek.

Magyarország szolidaritásvállalása nem kérdőjelezhető meg – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány a szolidaritását kifejezte, más lépést nem kíván tenni az ügyben.

A magyar Kormány álláspontja világos, ugyanakkor mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy ha a környező országokban ilyen komoly orosz titkosszolgálati munka folyik, akkor Budapesten hány orosz titkosszolgálati tiszt folytat hírszerzést, és erre Magyarország hogyan fog reagálni? Putyinnal és kabinetével jó viszonyt ápoló magyar Kormány hamarosan válaszút elé érkezik.

Egy biztos, a V4-ek és az EU tagállamai egyre határozottabban kiállnak Moszkvával szemben, ami előbb-utóbb Magyarországot is cselekvésre kényszeríti.