Ma egy éve tört ki a fehérorosz válság

Pontosan egy éve, 2020. augusztus 9-én “nyerte” meg 80,1%-kal a választást Aljakszandr Lukasenka, amit nyilvánvaló csalásnak bélyegeztek mind az ellenzékiek, mind a nyugati országok. Azóta hatalmas tüntetéshullámok törtek ki Minszkben és az ország számos helyén, de a 66 éves fehérorosz vezető nem félt bevetni a rendőrséget és a katonaságot, és több demonstrációt is vérbe folytottak, és esetenként több ezer embert letartóztattak. 

Lukasenko a mai napon azt mondta, hogy tisztességesen megnyerte a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást, és míg egyesek “tisztességes választásra készültek, míg mások … államcsínyre szólítottak fel”.

Tüntetések

Az egy éves évfordulóra világszerte megemlékeznek és Lukasenka elleni tüntéseket szerveznek. A fehérorosz elnök ellen tüntetnek Varsóban tegnap, 2021. augusztus 8-án, az ellenzékiek által elcsaltnak ítélt fehérorosz elnökválasztás első évfordulójának előestéjén.

Ma a litván fővárosban volt a legnagyobb tüntetés. Fehérorosz emberek részt vettek a Lukasenka elnök ellen indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulója alkalmából tartott felvonuláson Vilniusban 2021. augusztus 9-én.

EU

Tavaly augusztus 9-én szertefoszlott a fehérorosz nép igazságos választásokhoz fűzött reménye

– írta Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU által elcsaltnak tartott fehérorosz választások első évfordulója alkalmából közzétett sajtóközleményében.

“Azóta a fehéroroszok folyamatosan kiállnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásáért, új, demokratikus választásokat követeltek. Békésen tiltakoztak az ellen, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim semmibe veszi a jogállamiságot, valamint Fehéroroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait”- fogalmazott a főképviselő

Hozzátette: felhívásuk azonban továbbra is megválaszolatlan maradt, mivel a minszki vezetés keményen fellép saját társadalma ellen. Az ellenzék és a demokráciapárti erők képviselőit, valamint több ezer fehérorosz polgárt őrizetbe vettek, tisztázatlan körülmények között elhunytak, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot és száműzetésben éljenek.

Borrell szerint a minszki vezetés jól szervezett elnyomási és megfélemlítési kampányt folytat a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői ellen, valamint megpróbálja ellehetetleníteni a nem kormányzati szervezeteket és a független médiát. A fehéroroszországi lengyel közösség is e politika célpontjává vált. Továbbra is büntetlenek maradnak az önkényes és megalapozatlan fogva tartások, az igazságtalan üldözések, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadását, valamint a kínzások több száz dokumentált esete. Továbbá a Ryanair légitársaság vilniusi járatának májusi földre kényszerítésével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok politikai célokra való felhasználásával a rezsim tovább támadta a nemzetközi normákat – szögezte le.

Érdemes elolvasniLukasenka: Fehéroroszország bármi áron teljesíteni fogja oroszországi kötelezettségeit

Az EU “készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be”, ugyanakkor “a politikai válságot csak átfogó nemzeti párbeszéddel lehet megszüntetni” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.

Arra is rámutatott, hogy az uniós szankciók visszavonása csak akkor lehetséges, ha a fehérorosz hatóságok teljes mértékben betartják a demokrácia és a jogállamiság elveit, tiszteletben tartják az emberi jogi kötelezettségeket, és beszüntetik az elnyomó tevékenységet. A rezsimnek emellett feltétel nélkül szabadon kell bocsátania és rehabilitálnia kell a több mint 600 politikai foglyot, és komoly, hiteles és inkluzív politikai folyamatot kell indítania, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelése mellett szabad és tisztességes választásokhoz vezet – tette hozzá.

Borrell közölte: amint Fehéroroszország megkezdi a demokratikus átmenetet, az EU elkötelezi magát amellett, hogy segít gazdaságát stabilizálni, megreformálni intézményeit annak érdekében, hogy demokratikusabbá váljanak, és javítsák az emberek életszínvonalát. Az unió az átállást a 3 milliárd eurós átfogó gazdasági támogatási terv révén támogatná. Mindemellett humanitárius segítségnyújtás révén támogatná az elnyomás áldozatait és a polgári lakosságot, és sürgeti az elnyomásban részt vevők nemzetközi felelősségre vonását is.

“Az EU továbbra is a demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszország mellett áll. A fehérorosz nép hangját és akaratát nem lehet elhallgattatni” – hangsúlyozta a főképviselő.