Már 125 éve Buda ékköve a Mátyás-templom

A templom elődjét, a Mária-templomot 1015-ben alapította Szent István király. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

1015-ben alapította Szent István király az egyházi hagyományszerint a mai Budavári Nagyboldogasszony-templom, a Mátyás-templom elődjét, a Mária-templomot. Az első fennmaradt írásos dokumentum a templom létezéséről azonban csak 1247-re datálható. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.

A mai Mátyás templom helyén valaha állott Mária-templom alapításáról írott források és régészeti bizonyítékok nem maradtak fenn, és csupán a török hódoltságot követően, 1690-ben, az Esterházy Pál nádor által emeltetett barokk főoltár felirata emlékezett meg a szentistváni alapításról.

Az egyházi és közhagyomány mégis úgy tartja, hogy államalapító Szent István királyunk 1015-ben alapította a Várhegyen a Mária-templomot, amely vélhetően azonos a Gellért-legendában említett Pesth minor (a középkorban Buda neve) Mária-egyházával, melyben az elbeszélés szerint a meggyilkolt Szent Gellért püspök holttestét ravatalozták fel 1046-ban. Első történeti adatokkal az 1241-1242-es tatárjárást követően találkozunk, második országalapítónk, IV. Béla király idejéből. Ugyancsak a hagyomány szerint a tatárjárás következtében megsemmisült Mária-templom helyén építtetett új templomot IV. Béla uralkodónk.

Az első fennmaradt írásos bizonyíték egy 1247. évi oklevél, amely a veszprémi püspök joghatóságát állapította meg az első Mária-templommal kapcsolatban. 1257-ben pedig a Mária Magdolna és a vízivárosi templom elismerte a Mária-templom ősiségét és rangbeli elsőbbségét, ami utalhat egy korábbi Mária-templom létezésére.

Az új templom két építési ütemben 1260 és 1269 között készült el. Kezdetben a csehországi Tisnov ciszterci monostorának építői dolgoztak rajta, akiket egy másik építőcsapat váltott, megalkotva a klasszikus gótika templomépítészetének egyik remekművét.

Fotó: falco/Pixabay

A felépült háromhajós, álkereszthajós bazilika alaprajza a (korabeli pápai székhely) lyoni katedráliséval mutatott rokonságot. Az 1279-es és az 1309-es nemzeti zsinatot a falai között tartották, illetve Károly Róbert királyt is itt koronázták meg 1309-ben.

1424-ben a templomban fogadta Luxemburgi Zsigmond vendégét, VIII. Palaiologos János bizánci császárt.

A 14. század végére, a 15. század elejére a bazilikális elrendezésű épületet csarnoktemplommá alakították át érett gótikus stílusban. Ebből az időből maradt fenn a déli mellékhajó déli falán a Mária-kapu mellett Nagy Lajos király és Erzsébet királyné faragott arcképe.

Későbbi uralkodóink folyamatosan újították a templomot a korszellem tükrében, így például 1461-1470 között Hunyadi Mátyás király megépíttette a déli harangtornyot bécsi-kassai stílusformák alapján.

Mátyás király, akiről a templom a köznyelvbeli nevét kapta, mind beiktatási, mind házasságkötési ceremóniáit is itt tartotta.

1461-ben Podjebrád Katalin cseh királylánnyal, majd annak korai halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixszal állt a templom oltára elé. A török hódoltság alatt, 1526-ban I. Szulejmán szultán felgyújtatta a várost, melynek során a lángok megrongálták, majd miután 1541-ben Buda elesett, a Nagyboldogasszony templom 150 éven keresztül Buda főmecsetjeként működött tovább Eszki Dzsámi, Büjük Dzsámi, valamint Szulejmán-Dzsámi neveken. A háborús pusztítások és átalakítások építőanyag-igényét a törökök a templom egyes részeinek elbontásával fedezték. Ekkor épült egy félkör alakú mihrab-fülke is, mely jelzi Mekka irányát a muzulmán hívők számára.

Érdemes elolvasniA budai vár tovább szépül, megkezdődött Görgei lovasszobra és a Fehérvári rondella rekonstrukciója

II. Józsefnek köszönhetően mentek veszendőbe a középkori értékek

1688 és 1714 között a jezsuiták vették át a Szent István Egyházaként emlegetett templomot, amelyet barokk stílusban építettek újjá, miközben a templomhoz melléképületeket kapcsoltak (szemináriumot, kollégiumot, mellékkápolnákat és egy új sekrestyét) ami során az épület elvesztette különálló arculatát. 1707-re megépült a Loretói kápolna, 1719-ben pedig első toronyórája. 1713-ban pedig elkészült a Szentháromság-szobor is. 1723-ban azonban tűzvész pusztította el többek mellett a harangtornyokat, és valószínű, a csodatevő Madonna-szobrot is. 1748-ban villámcsapás érte, ami miatt az Esterházy-féle barokk főoltárát le kellett bontani, és csak 1760-ra tudták azt pótolni.

II. József rendeletére 1785-ben a középkori értékeit, az egyházi ruhákat és tárgyakat elárverezték.

1867-ben, a kiegyezés után itt koronázták meg I. Ferenc József királyt (1867-1916) és feleségét, Erzsébetet. Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján reprezentatív Koronázó Főtemplommá építették át 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével. Ekkor alakították ki az épület mai, az eredeti gótikus formákat visszaállító képét, amit Schulek a szomszédos – jezsuiták által emelt – épületrészek lebontásával, és a barokk díszítések elbontásával ért el.

Fotó: Martin Jagerhofer/Pixabay

Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.

A templom a millenniumi ünnepségek keretében fontos, politikai megemlékezések színtere volt, újra az országos reprezentáció egyik központja lett. 1898-ban itt temették el III. Béla és Antiochiai Anna királyné földi maradványait. 1907- ben I. Ferenc József király koronázásának 40. évfordulóján új orgonát, a “Király orgonáját”, adományozta a Koronázó Főtemplomnak, 1930-tól pedig a zenekarzatot újították meg. 1915-ben megünnepelték a templom alapításának 900. évfordulóját, majd 1916-ban itt koronázták meg az utolsó magyar királlyá IV. Károlyt és feleségét, Zitát utolsó magyar királynévá.

Érdemes elolvasniÚjra teljes pompájában fog tündökölni József főherceg palotája a Budai Várban – képek

Megkezdődik a templom újjáépítése

1936-tól Schulek Frigyes fia, János megkezdte a templom felújítását a kőanyag gyors romlása miatt, amit számos helyen kellett javítani.

A II. világháború azonban félbeszakította a munkálatokat, Budapest német megszállása, majd szovjet ostroma során pedig rendkívüli károk keletkeztek az épületben.

A háborús károkat, valamint a beltéri freskókat és díszítményeket 1950-70 között állították helyre Borsos László főépítész vezetésével. A Mátyás templom új orgonáját, melyet a Rieger-Kloss orgonagyárban újítottak fel, 1984-ben szentelték fel.

1994-ben az épület előtt pokolgépet robbantottak, amely során színes üvegablakait súlyos kár érte. 2000-ben II. János Pál pápa megáldotta a Szent Korona másolatát, amellyel megkoronázták Szűz Mária szobrát. A templom teljes felújítása a 2005-öt követő években indult Deák Zoltán vezető tervező irányításával, melynek fő célkitűzése volt a fizikai felújításon túl a templom korszerűsítése, illetve az épület alkalmassá tétele hármas – liturgikus, turisztikai és zenei-koncerttermi – funkciójának betöltésére.

A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án ünnepi szertartás keretében szentelte fel Erdő Péter bíboros. A templom orgonáját 2009-2014 között a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra újította fel ismét.

2020-ban Múltébresztők címmel képregény jelent meg a templom történetéről. A budai Várnegyed és a pesti Dunapart részeként 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.