Orosz médiumok tiltakoztak Putyinnál a sajtóra gyakorolt nyomás ellen
Nyílt levélben tiltakoztak Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a két házelnöknél, valamint a rendvédelmi szervek vezetőinél pénteken orosz magánmédiumok “a független sajtó elleni állami kampány miatt”.
A levelet jegyző Novaja Gazeta, Forbes, Republic, Dozsgy, Meduza és más médiumok követelték a szerkesztőségek bezárására, valamint a nemkívánatos szervezetté és az idegen ügynökké nyilvánításra vonatkozó határozatok visszavonását. Sürgették az újságírók ellen indított fiktív büntető és adminisztratív eljárások felülvizsgálatát, a sajtó munkatársai fizikai bántalmazásának kivizsgálását, valamint a média szakmai munkájának akadályozását tiltó és az újságírók jogait védő törvények betartását.
A követelések között szerepelt mások mellett Ivan Szafronovnak, a Kommerszant hazaárulással meggyanúsított volt munkatársának szabadon bocsátása és rehabilitálása.
Korábban az újságírók és a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak szakszervezete közölte, hogy Moszkva város regionális biztonsági és korrupcióellenes osztálya a járványhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte azt a tüntetést, amelyet szeptember 4-re az idegen ügynökké nyilvánításra vonatkozó törvény ellen terveztek megtartani.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szerkesztőség nyílt levelét kommentálva pénteken kijelentette: nem ért egyet azzal az állítással, miszerint Oroszországban “üldözik” a sajtót. Szerinte kifogások a tömegtájékoztatási eszközök és újságírók külföldi ügynökké nyilvánításáról rendelkező törvény alkalmazásával szemben merülnek fel.
Érdemes elolvasniFokozódik a nyomás az orosz ellenzéki médián: lakat kerül a szerkesztőségekre, bilincs az újságírókra – VIDEÓ
Álláspontja szerint ilyen törvénynek “lennie kell” Oroszországban a belügyekbe történő külső beavatkozás miatt. Mint mondta, ehhez gyakran használnak fel nem kormányzati szervezeteket, újságírókat és médiumokat. Más kérdésnek nevezte, hogy társadalmi aktivisták és szerkesztőségek kifogásolják a jogszabály alkalmazását és néhány rendelkezését. Úgy vélekedett, hogy erről “konstruktív párbeszédet” kell folytatni a médiaszakmán belül, majd a törvényhozás és a végrehajtó hatalom képviselőivel.
Az orosz igazságügyi tárca “idegen ügynök funkcióját betöltő tömegtájékoztatási eszközöket” felsoroló listája 43 jogi és magánszemély nevét tartalmazza. Peszkov egy csütörtöki nyilatkozatában nem zárta ki a külföldi ügynökökről rendelkező törvény felülvizsgálatának lehetőségét.
A külföldi ügynöknek minősített sajtóorgánumnak nem kell ugyan elhallgatnia, de ezt a minősítést fel kell tüntetnie a tartalmain, és rendszeresen el kell számolnia a bevételeivel, amelyeket a hatóságok szerint részben vagy egészben külföldről kap. A szabályozás 2019 óta kiterjed magánszemélyekre, köztük bloggerekre is.
A BBC orosz szolgálata honlapján a héten arra hívta fel a figyelmet: a tágan értelmezhető törvény elvileg kizárja, hogy a külföldi ügynöknek minősített sajtóorgánumok beszámolhassanak a választásokról.
Az idegen ügynököknek ugyanis, beleértve a médiát is, tilos olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon.
Oroszországban idén szeptember 17. és 19. között szövetségi parlamenti, valamint több regionális választást tartanak.
