Ez pedig nem más, mint Abasár, harmadik királyunk, Aba Sámuel egykori székhelye, amely mostanában kerül vissza a köztudatba. Pontosabban szólva: kerül be először oda, hiszen a 11. századi királyi központ hosszú évszázadokkal ezelőtt merült a feledés homályába, jelentőségét csak az évekkel ezelőtt megkezdődött kutatások révén kezdjük el megismerni. A központ és a monostor maradványai most a történelmi emlékhelyet jelző sztélét kaptak.
A békés, dolgos emberek lakta Heves megyei faluban az ötvenes években, az akkor tűzoltószertár építésekor bukkantak rá Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés monostorának és nezetségfői központjának maradványaira.
Garázsépítés miatt pusztították el a monostor egy részét
A királyi központot 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé: a terület egy részét elfoglaló “lila ház” (amelynek egykori tulajdonosa garázsépítés miatt elpusztította a monostor rotundájának egy jelentős darabját) azóta elbontották, így a régészeti feltárás és állagmegóvás is nagyobb lendülettel folytatódhatott.
Móczár Gábor, a sztélét állító Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a történelmi emlékhelyek nemcsak nemzeti, hanem felekezeti, regionális, vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedő helyszínek.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el jelentőségüket – közölte.
A Nemzeti Örökség Intézete most formálódó emlékezetpedagógiai programjának célja, hogy ezeket a helyeket a diákok is megismerjék jól kidolgozott pedagógiai módszerek segítségével, és felkeressék a középkori magyar királyság emlékhelyeit, például Pécset, Tihanyt, Veszprémet, vagy Abasárt – mondta.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet főigazgató-helyettese közölte, a régészek 2020. október 12-én kezdték kiásni a királyi központ ezeréves maradványait a Bolt-tetőn.
Kazsu Attila, Abasár polgármestere örömének adott hangot, hogy a község olyan településekkel került történelmileg egy rangra, mint Székesfehérvár, Esztergom és Budapest.
-
- Abasár, 2021. szeptember 2. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kazsu Attila polgármester, Iváncsy Balázs, Juhász Ferenc és Sebõk Sándor plébánosok, valamint Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos fõigazgató-helyettese és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (b-j) az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé avatásán 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter
Három vagy négy templomot találtak a területen
Galina Zsolt régész elmondta, 1500 négyzetméternyi területen végezték a feltárást és a helyreállítást. Három vagy négy templomot találtak, és bár a 11. századtól a 16. század elejéig ez volt az Abák szakrális és fő temetkezési helye, nem állítható, hogy köztük van Aba Sámuel sírja.
A későbbi tatár, török dúlások maradéktalanul elpusztíthatták, illetve a későbbi sírok eltüntethették a királysírt, de az is lehet, hogy Aba Sámuelt jel nélküli sírban temették el. A csontok vizsgálata adhat választ ezekre a kérdésekre – közölte.
A királyi központot, az államalapítás korának egyedülálló építészeti és történelmi örökségét 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé.

Érdemes elolvasniSzádvár: egy elfeledett romvár, amit civilek mentenek meg az elmúlástól
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Vajon az univerzum mindenhol ugyanolyan, vagy szerencsés “környéken” lakunk?
Budapest ostromáról szóló szabadtéri kiállítás nyílt a Várkert Bazárban
Miért nincs a Föld legnagyobb meteoritja körül egy hatalmas becsapódási kráter?
Trump alelnöke szerint akár amerikai katonákat is küldhetnek Ukrajnába
Űrbéli horror a Föld mágneses pólusváltásának ‘hangja’
Szűk Fradi-győzelem, jövő héten dől el az El-továbbjutás – VIDEÓ, KÉPEK