Ezeket a veszélyes betegségeket terjesztik a patkányok

Photo by Svetozar Cenisev on Unsplash

A rágcsálók és különösen a patkányok több tucat, az emberre is veszélyes kórokozót hordoznak. Nagyon fontos az ellenük való folyamatos és hatékony védekezés. A közegészségügyi veszélyek mellett rágásukkal is komoly károkat tudnak okozni.

Ezért fontos a patkányok elleni védekezés

Egy kutatócsoport 21 év tudományos publikációit vizsgálta meg. A munka fókuszában az állt, hogy milyen betegségeket terjeszthetnek az Európában élő házi és vándorpatkányok. Az adatok 1995-2016 közöttiek és 55 európai országra terjednek ki. A tanulmányban vírusokat, baktériumokat, makroparazitákat és egysejtű eukariótákat (protozoonokat) írtak le. Ötvenhárom különböző, az emberre is veszélyes fertőző ágensről számoltak be. Ezek közül 48-at a vándorpatkány, míg 20-at a házi patkány is terjeszthet. Városi környezetben a vándorpatkányok terjesztenek több kórokozót, míg vidéken a házi patkányok.

A szerzők kiemelték, hogy fokozottan szükséges a vadon élő patkányok monitorozása, valamint a hat leggyakoribb kórokozó terjedésének nyomon követése. Ezek a következők:

két baktériumfaj; a virulens és/vagy rezisztens E. coli és a patogén Leptospira spp.,
három féregfaj: Hymenolepis diminuta, a H. nana és a Capillaria hepatica,
valamint az egysejtű parazita Toxoplasma gondii.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a patkánypopuláció növekedésével fokozottabb közegészségügyi veszély áll fenn.

Egy másik tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi tevékenységgel összefüggésben a különböző patkányfajok és a házi egér drámaian megnövelte elterjedési területét. Rámutattak, hogy a rágcsáló fajok több mint 60, emberre is veszélyes kórokozó mikroorganizmus gazdái lehetnek.

Az Egészségügyi Világszervezet a 8 legfontabb betegséghordozó állat közé sorolja a patkányt

A WHO is kiemelten foglalkozik a patkányok jelentette veszéllyel. Kritikus a hajók és a kikötők patkánymentesítése illetve kontrollja. Miattuk régen komoly problémát okoztak a pestisjárványok. A rágcsáló-tífusz, szalmonellózis, trichinellózis, leptospirózis és a patkányharapási láz terjesztésében is kiemelt szerepet játszanak ezek a kártevők.

Photo by CDC on Unsplash

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ a rágcsálók által terjesztett számos további betegséget részletez

A CDC két főcsoportra osztja ezeket. A rágcsálók által közvetlenül terjesztett, illetve valamilyen vektor (például kullancs, bolha) által közvetített betegségekre. A lista tartalmazza a kórokozót terjesztő rágcsáló fajokat, a patogén mikroorganizmus melyik csoportba tartozik (például vírus), a világon hol fordul elő az adott betegség és hogyan terjed. Ezek közül számos trópusi betegség, így hasznos tisztában lenni velük egzotikus úti cél esetén.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is folyamatosan monitorozza a rágcsáló és patkány helyzetet

Az ECDC rendszeresen ad ki riportokat például európai hantavírusos esetekről. Ezen túl kiemeli, hogy az enyhe, meleg és csapadékos tél, majd tavasz kedvez a rágcsálók felszaporodásának. Ez fokozott közegészségügyi veszélyt jelent, főleg városi környezetben. Fokozottabb humán- és állategészségügyi kockázattal kell számolni Kelet-Európában és a Mediterrán térségben.

Photo by CDC on Unsplash

Tájékozódjunk a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról a témában

Az NNK tematikus tájékoztatók formájában nyújt segítséget a rágcsálók okozta teendők kapcsán. Ezek a következők:

Mi a teendőm, ha lakóhelyemen egeret észlelek?
Mi a teendőm, ha lakóhelyemen patkányt észlelek?
Kinek a kötelessége a rágcsálók elleni védekezés magán- illetve közterületeken?
Mi a teendő, ha ember vagy állat megérinti vagy megkóstolja az irtószert?
Milyen óvintézkedéseket kell betartani rágcsálóirtószer használatakor és tárolásakor?
Veszélyes-e a rágcsálóirtószer az emberekre, állatokra nézve?
Milyen módszerekkel védekezhet a lakosság rágcsálók ellen? (csapdák, irtószerek)
Hogyan előzhetem meg a rágcsálók elszaporodását a környezetemben?
Milyen higiéniai intézkedéseket kell megtennünk rágcsálók előfordulásakor?
Jelent-e veszélyt az elpusztult rágcsálók teteme?
Milyen veszélyt jelentenek a lakott területen megtelepedett rágcsálók?
Milyen nyomokból következtethetünk a rágcsálók jelenlétére?
Mi jellemzi az egészségügyi kártevőnek minősülő rágcsálókat?

Nézzük a legfontosabb tudnivalókat röviden

1) Magánterületen a rágcsálók irtása az adott terület tulajdonosának, kezelőjének kötelessége. Ehhez kártevőirtó szakember segítségét is igénybe veheti.

2) Ha valaki véletlenül szájába veszi, vagy lenyeli az irtószert, öblítse ki a száját vízzel, majd késlekedés nélkül forduljon orvoshoz! Az irtószer csomagolását, címkéjét mutassa meg az orvosnak. A beteget nem szabad etetni, itatni vagy hánytatni, csak akkor, ha erre az orvos utasítást ad.

Ha állat kóstolja meg vagy fogyasztja el az irtószert, az állatot mihamarabb vigyük állatorvoshoz. Az állatok akkor is mérgezést szenvedhetnek, ha az irtószert fogyasztó egeret vagy patkányt megeszik.

3) Az irtószer használati utasítását szigorúan be kell tartani. Csak úgynevezett etetőállomásba szabad kihelyezni, oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személyek, gyermekek, házi- és haszonállatok, vadállatok ne férhessenek hozzá.

4) A forgalomban lévő rágcsálóirtószerek szinte kivétel nélkül véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmaznak. Ezek a kártevők mellett az emberekre és az állatokra (házi-, haszon- és vadállatok) nézve is veszélyt jelentenek.

A mérgezés veszélye akkor áll fenn, ha az ember vagy állat az irtószert elfogyasztja. A véralvadásgátló hatóanyagok ellenszere a K₁-vitamin.

5) A rágcsálók vizeletével és ürülékével szennyezett talaj, por és felületek is fertőzés forrásai lehetnek. Ezért ezek feltakarítása során mindig viseljünk eldobható gumikesztyűt, porképződés veszélye setén légzésvédő porálarcot. A rágcsálók tetemét puszta kézzel ne érintsük. A szennyezett felületeket takarítás urán fertőtlenítsük is.

Források:

Strand TM, Lundkvist Å. Rat-borne diseases at the horizon. A systematic review on infectious agents carried by rats in Europe 1995-2016. Infect Ecol Epidemiol. 2019;9(1):1553461. Published 2019 Feb 27. doi:10.1080/20008686.2018.1553461

Morand S, Jittapalapong S, Kosoy M. Rodents as hosts of infectious diseases: biological and ecological characteristics. Vector Borne Zoonotic Dis. 2015;15(1):1-2. doi:10.1089/vbz.2015.15.1.intro

https://www.who.int/water_sanitation_health/hygiene/ships/gssanitation8.pdf

https://www.cdc.gov/rodents/diseases/index.html

https://www.ecdc.europa.eu/en/search?s=rodent

https://www.ecdc.europa.eu/en/climate-change/climate-change-europe/rodent-borne-diseases

https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/58-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/kerdezz-felelek-a-ragcsalok-artalmarol-es-az-ellenuk-valo-vedekezes-lehetosegeirol