Marosvásárhely polgármesteri hivatala elkezdte kétnyelvűekre cserélni a város utcanévtábláit, Dan Tanasa, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője máris panaszt tett “az illetékes hatóságoknál” a vélt törvénysértés miatt.
Soós Zoltán, a város élére egy éve választott független polgármester azt mondta, a normalitás jelének tekintette, hogy egy több éve érvényben levő tanácshatározat alapján nekiláttak az utcanévtáblák lecserélésének.
Hozzátette: az új zománcozott táblák kivitelezésére közbeszerzést írtak ki.
A kék színű táblákon felül románul, alul pedig magyarul szerepel fehér betűkkel az utca neve, és a tábla jobb oldalán azt is feltüntették, hogy milyen házszámok találhatók a következő utcasarokig. Hozzátette: egyelőre a belváros utcáinak, tereinek a tábláit cserélték ki, de folytatják a munkát.
A kétnyelvű utcanévtáblákra a magyar feliratok és a magyar szimbólumok ellen indított pereiről elhíresült magyargyűlölő Dan Tanasa hívta fel a figyelmet kedden az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében.
“Aggódik” a román politikus, állítása szerint a “törvényesség” miatt
Az AUR parlamenti képviselője “aggodalmának” adott hangot a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt. Szerinte ugyanis jogerős bírósági ítélet helyezte 2019 áprilisában hatályon kívül a marosvásárhelyi önkormányzati testület kétnyelvű táblákról szóló határozatát. A mostani akciót pedig szerinte nem előzték meg a szükséges törvényes lépések.
A képviselő úgy vélte: az egy éve megválasztott Soós Zoltán polgármester és az RMDSZ-es városvezetés a sikertelenségét akarja azzal leplezni, hogy “visszatér az egyetlen témájához”, a közterületek kétnyelvű megjelöléséhez.
“Megengedhetetlen, hogy egy reformot és modernizációt remélő városban ugyanazokba az RMDSZ-es fogyatékokba ütközzünk, ahol a szobrok költöztetése, az utcák újranevezése, és az utcanévtáblák kihelyezése az egyedüli megvalósítások, míg a város román lakosai kénytelenek jó képet vágni a Soós úr által kijelölt kék sarokban”
– írta a szélsőséges képviselő.
Soós Zoltán polgármester a képviselő bejegyzésére reagálva annak a jeleit vélte felfedezni, hogy Marosvásárhely lett Dan Tanasa “újabb túlélési helyszíne”. Magyarázatként hozzátette: Tanasa és társai abból élnek, hogy szítják a nemzetiségek közötti feszültséget.
“Mi nem fogunk ettől elállni, ha kell hozunk újabb tanácshatározatot, amely alapján folytatjuk a kétnyelvű táblák kihelyezését, hiszen ez a normalitás Marosvásárhelyen. Sok erdélyi településen vannak kétnyelvű utcanévtáblák. Gondolom, hogy nem lesz semmi jogi akadálya annak, hogy ezt itt is megvalósítsuk”
– jelentette ki a polgármester.
Érdemes elolvasniKis győzelem: jogellenesen vették birtokukba az úzvölgyi temetőt a moldvai románok
Az utca nevét is ki kell írni magyarul
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar “utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseire, akik maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság.
Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 45 százalékát tette ki.
