A német bíróság szerint az orosz kormány rendelte meg egy csecsen meggyilkolását

Egy német bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy 56 éves orosz férfit egy berlini csecsen disszidensnek az orosz hatóságok megbízásából, a bíróság szerint aprólékosan kitervelt meggyilkolása miatt, írja a The Guardian.

2019-ben gyilkosság egy berlini parkban

Zelimkhan “Tornike” Khangoshvili 40 éves csecsen származású georgiai állampolgárt, aki a 2000-es évek elején a második csecsen háborúban Oroszország ellen harcolt. Később állítólag hasznos információforrássá vált a georgiai hírszerzés számára, mivel az ügynökökkel való együttműködésben azonosította a hazai és külföldi területen működő orosz kémeket és dzsihadistákat. Hazájából 2005-ben Georgiába, majd 2016-ban pedig Németországba menekült.

2019. augusztus 23-án a Berlin központjában lévő Kleiner Tiergarten parkban közelről kétszer fejbe lőtték.

A gyilkosság felháborodást váltott ki Németországban, és arra késztette a kormányt, hogy kiutasítson két orosz diplomatát, ami Moszkva kölcsönös válaszlépéséhez vezetett.

Bírói ítélet

A mostani ítélet valószínűleg tovább feszíti az orosz-német diplomáciai kapcsolatokat, és vélhetően az első próbatétel lesz az Olaf Scholz kancellár és külügyminisztere, Annalena Baerbock vezette új német kormány számára.

Egy orosz állampolgár, akit a helyszín közelében vettek őrizetbe, miután látták, hogy egy kerékpárt és egy fegyvert dobott a Spree folyóba, olyan vízumdokumentumokkal rendelkezett, amelyek alapján a 49 éves, a szibériai Irkutszkban született és Szentpéterváron élő Vadim Andrejevics Szokolovként azonosították.

A Bellingcat nyílt forráskódú hírszerző szervezet vizsgálata azonban a gyanúsítottat az 56 éves Vadim Nyikolajevics Krasikovként azonosította, aki hamis személyazonossággal utazott Németországba. A nyomozáson dolgozó kutatót tanúként hallgatták meg.

Egy másik tanú, az orosz gyanúsított sógora idén októberben azonosította őt Vadim Nyikolajevics Krasikovként. Először nem volt hajlandó azonosítani a vádlottat, de később kérte, hogy hívják vissza tanúskodni, és ellentmondásosságának okaként az orosz hírszerzés célkeresztjébe kerüléstől való félelmet jelölte meg.

Krasikov tagadta, hogy kapcsolatban állna az orosz állammal és az FSZB-vel, Oroszország legfőbb biztonsági ügynökségével.

Védőügyvédei azt állították, hogy téves személyazonosság áldozata lett.

Szerdán azonban a berlini tartományi bíróság kimondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok hamis személyazonossággal, hamis útlevéllel és a 2019-es bérgyilkosság végrehajtásához szükséges eszközökkel látták el az 56 éves Krasikovot.

“Legkésőbb 2019 júniusában az Orosz Föderáció központi kormányának állami szervei meghozták a döntést, hogy Berlinben likvidálják Tornike Khangoshvilit” – mondta a bíró. “Négy gyermek elvesztette az apját, két testvér a testvérét.

“Egyes médiumok azt sugallták, hogy itt Oroszország, sőt Vlagyimir Putyin ellen folyik a per” – tette hozzá. “Ez félrevezető: csak az elítélt ül a vádlottak padján. De a mi feladatunkhoz tartozik a bűncselekmény körülményeinek mérlegelése.”

Érdemes elolvasniMiért esett ki az orosz titkosszolgálathoz köthető diplomata az ablakon?

A bírák szerint Krasikov “különösen súlyos felelősséget” viselt a gyilkosságért, ezért

nem lesz jogosult a Németországban szokásos 15 év utáni automatikus feltételes szabadlábra helyezésre.

Az ítélet megfelel a német szövetségi ügyész követelésének, aki az ügyet annak fokozott politikai jelentőségére való tekintettel vette át.

A vádiratban az ügyészek azzal vádolták Oroszországot, hogy “a jogállami elvek radikális megsértésével” rendelte el a gyilkosságot.

Azt állították, hogy Krasikov álnéven utazott Berlinbe “állami megrendelésre”, és egy hangtompítóval felszerelt kézifegyverrel hátulról lőtte le az áldozatot a Kleiner Tiergarten park közelében. A földön fekvő Khangoshvili mellett Krasikov állítólag még két golyót lőtt a fejébe.

Szemtanúk elmondták, hogy látták, amint a gyanúsított egy kerékpárt, egy pisztolyt és egy parókát dobott a Spree-be a helyszín közelében, és riasztották a rendőrséget, akik letartóztatták, mielőtt egy kapualjban parkoló elektromos robogón el tudott volna indulni.

Az áldozat hozzátartozói, akik a német törvények értelmében társperesként vehettek részt a tárgyaláson, a múlt héten azzal vádolták Oroszországot, hogy a három évvel korábban Németországban menedéket kérő Hangosvili megölésével “üzenetet akart küldeni” politikai ellenségeinek.

Putyin szerint bandita volt Khangoshvili

Vlagyimir Putyin orosz elnök “banditának” és “terroristának” minősítette Khangoshvilit, aki a kaukázusi háborúban több embert is megölt katonatisztként.

Azt is mondta, hogy a kormányának a gyilkosságban való részvételére vonatkozó vádak “teljesen alaptalanok”.

A gyilkosság után 2019. december 9-én nyilatkozott a Normandiai négyek sajtótájékoztatón, ahol Khangoshvili meggyilkolásának körülményeit is kommentálta:

“Nem tudom, mi történt vele. Ez a kérdés a bandita csoportról szól, és ott bármi megtörténhet”

Az ügy pikantériája, hogy a KGB-s múlttal rendelkező orosz elnök a nyolcvanas évek végén öt évig az akkori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK), Drezdában működött. Hivatalosan a Barátság Háza igazgatója volt…