Már nem mindig hozzák zsákban a meleget

Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. A népi bölcsesség számos formában létezik, de lényegét tekintve annyit jelent: kezdődik a tavasz. Legalábbis ekkor kezdődött régebben. Felidézünk néhány néphiedelmet, és arról is szót ejtünk, ma már miért nem mindig igaz.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Hogy is kezdődött minden?

Valamikor egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákban kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor ment mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súly alatt. Ekkor az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Meg is feledkezett arról, hogy mi a feladata. Szent Péter megsokkalta a földi emberek meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy keresse meg Sándort. Jóska útnak is indult, kereste, egyre csak kereste Sándort, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Jégtörő Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Jégtörő Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel, s akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

Így szól a népi történet. Persze valójában Sándor Kappadókia a III. században élt püspöke, aki a keresztényüldözés vértanúja lett 252-ben. József Szűz Mária férje, Jézus nevelőapja, a Szent Család feje, a katolikus hagyományban József a Munkások védőszentje, és az Egyetemes Katolikus Egyház védőszentje is. Benedek pedig a Bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója, ami a máig a nyugati szerzetesség alapja.

Hagyományok

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés — írja a Néprajzi Lexikon.

A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik:
Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szivemből kivánom!

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot”.

Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”.

Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”.

Várdarócon József napkor például ezzel a mondókával köszöntötték a névnaposokat:
József a neved napján a boroskancsót érd el,
Amig a halál a torkodra nem térdel!

Benedek napján a század elején a Göcsejben zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható.

Mi változott meg?

Az ezredforduló óta már csak 50‒70%-ban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80‒100% közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség — írta a Másfélfok weboldal.

A tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest – derül ki az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak vizsgálataiból.

Az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.

Forrás: https://masfelfok.hu/

A márciusi átlaghőmérséklet 2011‒2019-ben már megközelítette a 7 °C-ot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 °C volt jellemző. Elsőre talán jól hangzik, hogy hamarabb melegszik az idő, de a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben.

Ha a témában bővebben elmerülnének, kattintsanak a Másfélfok weboldal cikkére:

Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget

Hogy lesz idén?

Idén Sándor névnap után várhatóan lassú melegedés kezdődik. Hajnalban átlagosan 5 fokig hűl le a levegő, és nap közben már a 15 fokot is elérheti a hőmérő higanyszála. Tehát Sándor, József és Benedek idén tényleg meghozhatják zsákjukban a meleget.

Az agroinform arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben az országot súlyos csapadékhiány sújtotta, így márciusban lelassult a növények fejlődése. Az elmúlt három hónapban 30-80 mm-rel esett kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél. A talajok a záróréteg alatt még tartalmaznak nedvességet, de a tél során nem tudtak megfelelő mértékben feltöltődni, egy tavaszi vagy nyári aszály során ennek pedig komoly következményi lehetnek.

Érdemes elolvasniŐseink így tartósítottak, most a reneszánszát éli: mi az a fermentálás pontosan?