Videó: így értek földet amerikai és orosz űrhajósok

Egy amerikai űrhajós és két orosz űrhajós visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról, és egy rekord is született, írja az Aljazeera.

A NASA munkatársát, Mark Vande Hei-t és űrhajós társait, Anton Shkaplerovot és Pjotr Dubrovot szállító orosz Szojuz kapszula szerdán hajnalben dokkolt le a Nemzetközi Űrállomásról.

Rekord is született, hiszen az 55 éves Vande Hei 355 napot töltött Föld körüli pályán, ami amerikai űrállósági rekordnak számít,

és ezzel felülmúlta a korábbi 340 napos rekordot, amelyet Scott Kelly űrhajós állított fel 2016-ban – közölte a NASA.

355 days of science, reflection, and life-long friendships. A look back at NASA Astronaut Mark Vande Hei’s record-breaking mission. pic.twitter.com/j9vgZIXYHU

— International Space Station (@Space_Station) March 30, 2022

A leghosszabb egyszeri űrben tartózkodás világrekordját Valerij Poljakov orosz űrhajós tartja, aki több mint 14 hónapot töltött a Mir űrállomás fedélzetén, majd 1995-ben visszatért a Földre.

.@Astro_Sabot is back on Earth after a NASA record-breaking 355 days in space! Next he will fly from Kazakhstan and return to his @NASA_Johnson home base in Houston 24 hours later. pic.twitter.com/S4ZmLlBTlM

— International Space Station (@Space_Station) March 30, 2022

A 40 éves orosz Dubrov, aki tavaly áprilisban indult az ISS-re Vande Heivel együtt a kazahsztáni Bajkonur kozmodromról, első űrrepülését teljesíti, 5680 Föld körüli pályán és több mint 150 millió kilométeren osztozik Vande Heivel az űrben.

Az 50 éves orosz Shkaplerov, aki most fejezi be az ISS legújabb parancsnokaként végzett rotációját, már négy küldetés veteránja az űrállomáson, és összesen 708 napot töltött az űrben. Az űrhajós a parancsnokváltási ceremónia során adta át az állomás parancsnokságát Tom Marshburn NASA-űrhajósnak.

“Még ha a Földön az embereknek vannak is problémáik, a Föld körüli pályán egy legénység vagyunk, és úgy gondolom, hogy az ISS a barátság és az együttműködés szimbóluma, valamint az űrkutatás jövőjének jelképe”

– mondta Shkaplerov kedden, amikor átadta a kulcsokat.

.@Astro_Sabot and cosmonauts Anton Shkaplerov and Pyotr Dubrov landed back on Earth inside the Soyuz MS-19 crew ship today at 7:28am ET. More… https://t.co/i9QtpYxWGE pic.twitter.com/EazuiF9Ejr

— International Space Station (@Space_Station) March 30, 2022

Tesztelt kapcsolatok a háború árnyékában

NASA-Roszkozmosz kapcsolatai

Az ISS-ről való közös amerikai-orosz visszatérő repülést nagy figyelemmel kísérték annak jelei miatt, hogy a Moszkva és Washington között az ukrajnai orosz invázió miatt fokozódó feszültségek átterjedtek-e a két egykori hidegháborús ellenfél közötti, hosszú ideje tartó űrbeli együttműködésre.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya elleni amerikai gazdasági szankciókat február 24-én bejelentő Joe Biden amerikai elnök olyan csúcstechnológiai exportkorlátozásokat rendelt el Moszkvával szemben, amelyek célja az orosz repülőgépipar, köztük az űrprogram “leépítése”.

Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz főigazgatója ezután Twitter-bejegyzések sorozatában azt sugallta, hogy

az amerikai szankciók “tönkretehetik” az ISS csapatmunkáját, és az űrállomás pályáról való lecsúszásához vezethetnek.

A NASA a maga részéről a héten azt közölte, hogy az ISS amerikai és orosz legénységének tagjai tisztában vannak a földi eseményekkel, de feszültség nélkül, professzionálisan dolgoznak együtt.

“A NASA és nemzetközi partnereink közötti munkakapcsolat űrhajósaink biztonsága érdekében folytatódik. És ez magában foglalja az űrhajósok és űrhajósaink közötti szakmai kapcsolatot is”

– mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora egy hétfői beszédében.

EU és brit szankciók az űrkapcsolatokban

Az orosz-ukrán háború után azonban más űrkapcsolatok is széttöredeztek. Az Európai Állami Ügynökség közölte, hogy határozatlan időre felfüggeszti az ExoMars rover küldetését partnerével, a Roszkoszmosz orosz állami vállalattal, a OneWeb brit űrkonstelláció pedig kénytelen volt lemondani műholdjainak orosz rakétával történő indítását.

“Kicsit kínos, hogy az űripar többi részét az ukrajnai háború felforgatta… az ISS-nél mégis olyan, mintha semmi sem történt volna… [pedig] valamilyen szinten muszáj nekik, mert annyi pénzt fektettek bele”

– mondta Jonathan McDowell csillagász az Aljazeerának.

Érdemes elolvasniMár a világhírű Harvard Egyetem is becsatlakozott az UFO-kutatásba