Így alakult a Covid-19-cel összefüggő halálozás hazánkban és a V4 országokban 2020-21-ben

Photo by Clay Banks on Unsplash

Magyar szerzők tanulmánya jelent meg, amelyben a koronavírussal összefüggő halálozás mértékét vizsgálták hazánkban, illetve a V4 országok körében.

Számít a jelentések során alkalmazott módszertan

Habár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei meghatározták a COVID-19 okozta halálozás definícióját, ennek ellenére az egyes országok a halálozási adatokat eltérő módszertan alapján teszik közzé. Ennek következtében a lejelentett esetszámok alapján végzett nemzetközi összehasonlítás sokszor nehézkes, illetve könnyen téves következtetéseket lehet levonni belőle. Ezért a jelentett esetszámoknál megbízhatóbb a többlethalálozás mérése az egyes országok koronavírus-járvány veszteségeinek összevetésekor.

A tanulmány alapja

A szakemberek az EUROSTAT demográfiai adatai és a Johns Hopkins egyetem által publikált koronavírus halálozás adatai alapján végezték az összehasonlítást. Ennek során összevetették a 2020–2021-es éveknek a 2016–2019-es évek időszaki átlagához viszonyított többlethalálozását abszolút számokban, illetve a standardizált halálozási ráták alapján. A koronavírus-járványos évek többlethalálozását összehasonlították az egyes országok által hivatalosan jelentett koronavírus halálozási adatokkal.

Ezt találták a szakemberek

A 2020–21-es időszakban vizsgált európai országok közül Magyarországon volt a 7. legmagasabb az 1 millió főre jutó többlethalálozás. A Visegrádi Együttműködés országait tekintve nálunk volt a legkisebb eltérés a hivatalosan jelentett koronavírus halálozás és a többlethalálozás között. A standardizált többlethalálozás mértéke a V4-ek közül nálunk volt a legalacsonyabb. Ez igaz akkor is, ha a világjárvány első évét önállóan, vagy ha a 2020–2021-es időszakot átfogóan nézték.

Az egyes európai országok többlethalálozása jelentős

Mindazonáltal hazánk a vele összehasonlítható országok között a koronavírus járvány halálozási mutatóit tekintve mégis kedvezőbb helyzetben volt a V4 országok körében. A standardizált kumulatív halálozási rátát illetően 2021 végére a legjobb értékekkel rendelkezett.

A koronavírus-halálozás jelentett esetszáma a V4 országok közül Magyarországon fedte le legjobban a 2020-21-es többlethalálozást. Mindez azt jelenti, hogy az 1 millió főre eső, jelentett koronavírus-halálozás nálunk volt a legmagasabb, ezzel szemben a mért többlethalálozás nálunk volt a legalacsonyabb. A jelenség oka az eltérő gyakorlatban keresendő. Míg Magyarországon nagy valószínűséggel olyan halálesetek is jelentésre kerültek, amelyek esetében a koronavírus haláloki szerepe csekély, addig a másik három V4 országban a jelentési statisztika számára rejtve maradtak olyan elhunytak, akik halála valójában a COVID-19-hez lett volna köthető. A különbség pontos magyarázatára azonban az egyes országokra jellemző járványügyi statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás módszertani sajátosságainak további elemzésére lenne szükség.

Fontos, hogy a járvány mely időszakát vizsgálják

Az egyes járványhullámok a különböző országokban nem feltétlenül azonos időszakban zajlottak, illetve a járványhullámok száma sem feltétlenül egyezett meg. Ezért a kiragadott időszakok vizsgálata megtévesztő lehet. A szerzők hangsúlyozzák, hogy törekedni kell a teljes járványidőszak egyetlen egységként való kezelésére. Ezáltal lehet az országok közti adatokat pontosabban összevetni.

Számos más faktornak is nagy jelentősége van

A járvány okozta regionális különbségek kialakulásában szerepet játszanak az országok közötti gazdasági, kulturális és egészségügyi különbségek is. A közép-európai országok halandósága hagyományosan magasabb. A COVID-19 lefolyásában kockázatot jelenthetnek:

egyes szocioökonómiai faktorok (idős kor, férfi nem),
életmódbeli tényezők (elhízás, dohányzás),
illetve a krónikus betegségek (cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, kardiovaszkuláris megbetegedések, rosszindulatú daganatos betegségek) fennállása.

Történelmi sajátosságra vezethető vissza, hogy a közép-európai régió általános egészségi állapota rosszabb, illetve a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint a nyugati országoké. Ez a különbség az 1980-as évek óta ugyan csökkent, de még mindig fennáll. Mindez azt jelenti, hogy a közép-európiai népesség sérülékenysége már a járvány kitörésekor is meghaladta a fejlettebb, gazdagabb régiókét. Mindez a halálozási adatokban is megnyilvánult.