Antony Blinken amerikai külügyminiszter szavai világosan erre utalnak. Mutatjuk!
Amint az AP hírügynökség beszámolójából kiderül, a Biden-kormányzat egyik legfontosabb szereplője szerint az USA célja az, hogy a Moszkva ukrajnai invázióját ellenző nemzetközi együttműködést egy nagyobb szabású koalícióvá kovácsolja. Ez ugyanis képes lehet szembeszállni az oroszoknál komolyabb és hosszabb távú fenyegetésnek tekintett Kínával.
Anthony Blinken szerint az Egyesült Államok számára nem kérdés, hogy Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja a nemzetközi stabilitás jelenlegi legközvetlenebb veszélye. Azonban Kína összességében nagyobb veszélyt jelent.
“Ha Putyin elnök háborúja folytatódik, mi akkor is a nemzetközi rend legkomolyabb, hosszú távú kihívására fogunk összpontosítani. És ezt a kihívást a Kínai Népköztársaság jelenti” – mondja az USA külügyminisztere.
„Kína az egyetlen ország, amelynek nem csak a szándéka van meg a nemzetközi rend átalakítására. Ehhez egyre inkább párosul a szükséges gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai erő is” – mondja.
Az amerikai kormány olyan területeken lát esélyt a Pekinggel való együttműködésre, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem. De emiatt nem fogják feladni az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos elvárásaikat.
Blinken vezetésével ezért az Egyesült Államok számba veszi azokat a barátait és szövetségeseit, akik segítségével vissza tudják szorítani az egyre tolakodóbbá váló Pekinget.
A külügyminiszter ugyanakkor tudja, hogy az USA korlátozott mértékben képes közvetlenül befolyásolni Kína szándékait és ambícióit. Ezért ehelyett a távol-keleti ország körüli stratégiai környezet alakítására fog összpontosítani.
A gondolatok jól rímelnek Joe Biden elnök szavaira.
Ő ugyanis a közelmúltban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget fog nyújtani Tajvannak, hogy az megvédje magát egy esetleges kínai invázió esetén.
A jelenlegi amerikai vezetés egyébként jelentős részben már eddig is fenntartotta Kínával szemben a Donald Trump kormány által elfogadott konfrontatív politikát. A korábbi elnök akkor a Hszincsiang régióban, Hongkongban, Tibetben és a Dél-kínai-tengeren végrehajtott kínai akciókra reagálva tett lépéseket.
