A ma 800 fős Vizsoly már a középkor óta fontos szerepet töltött be a magyar történelemben, törvénykezőhely és számos csata helyszíne volt, mégis az első teljes, magyar nyelvű Biblia nyomtatása írta bele a falu nevét kitörölhetetlen betűkkel a magyar és a keresztyén történelem könyvébe. Ott szerepelni hatalmas felelősség, ennek terhét cipelni és méltó módon ápolni nehéz, ám nemes feladat. Vizsolyi látogatásunk alatt azt tapasztaltuk, hogy a helyi református gyülekezet remekül helytáll ebben.
HÉTBŐL EGY
A vizsolyi református templom lassan ezer éve áll a Hernád völgyében. Az Árpád-kori épületet az évszázadok alatt átalakították, kibővítették, a reformátusok a 16. század második felétől használják. Falai között tapinthatóvá válik a történelem, az elmúlt idők valószerűtlen közelségét a templomtérben kiállított eredeti Vizsolyi Biblia csak tovább erősíti.
Kovács Zsolt Levente 2011 óta szolgálja az Urat a vizsolyi gyülekezet lelkipásztoraként és koordinálja a gyülekezet lelki, gazdasági és szociális munkáját. – Megválasztásomkor elég nagy traumában volt a gyülekezet – kezdi a lelkész, akivel a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum és Vincellérház belső, festett kazettás mennyezetű szobájában ülünk le beszélgetni.
– Mondhatnánk azt is, hogy drámai volt a helyzet. Mielőtt engem felkértek, már hat lelkipásztor mondott nemet a vizsolyi szolgálatra. Pedig egyházunkban Vizsolynak szerintem van akkora nimbusza, amely önmagában elég vonzó lehet ahhoz, hogy egy lelkipásztor vállalja itt az igehirdetői szolgálatot. Nem véletlen, hogy sokan nem vállalták: a népegyházi keretek gyakorlatilag szétfoszlottak az abaúji vidéken, annyira megfogyatkozott a reformátusok száma, itt, Vizsolyban is – ismeri el a lelkész.
– A gyülekezet társadalmi helyzete átalakult, bár vannak gyerekek, vannak fiatal családok, de a tradicionális magyar paraszti réteg eltűnt Vizsolyból. Gyülekezetem minden tagjának unokájáról meg tudom mondani, hova költözött és mit csinál, hogy ki az, aki itt hagyta a szülőföldjét, a szülőfaluját, és benne a szülőfalujában lévő református közösséget is.
NEMZETI EMLÉKEZET
A gyülekezet azon is munkálkodik, hogy méltó módon őrizze és megismerhetővé tegye Vizsoly örökségét: a majd ezeréves templomot, a Vizsolyi Bibliát és Károli Gáspár munkásságát.
Ebben komoly előrelépés volt az, hogy a romos, évekig üresen álló egykori iskolaépületet felújították, és megnyitották benne a Bibliás Könyvesházat. A mellette álló épület ad otthont a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumnak, ahol több interaktív kiállítási elem mellett a látogatók korhű nyomdagép segítségével a Vizsolyi Biblia első oldalát maguk is elkészíthetik.
A fejlesztések nem maradtak eredmény nélkül: a lelkész beszámolója szerint az elmúlt bő 10–11 év alatt megháromszorozták Vizsoly látogatottságát, ami elsősorban a gyülekezet példátlan összefogásának köszönhető. Hogy számokról is legyen szó: 2019-ben Vizsolyt 29 ezer turista kereste fel, míg a debreceni Nagytemplomot ugyanebben az évben harmincezer.
– Akit csak lehetett, bevontunk a feladatba. Király Lászlóné Gizike, a gyülekezet gondnoka fogadja a vendégeket, kántorunk, Béres Béláné professzionális idegenvezetést tart a templomban. Szabó András professzor vezetésével igazán korrekt történeti anyagot állítottunk öszsze, amely reménység szerint hamarosan a Nemzeti Örökség Intézete emlékezetpedagógiai fejlesztési programjába is belekerülhet.
A lelkész szerint ez nemcsak Vizsolynak, hanem az egész magyarországi reformátusságnak előnyére válhat majd. – A Nemzeti Örökség Intézetén keresztül úgy illeszthető bele a nemzet szakmailag is korrekt emlékezetpolitikájába református kulturális, gyülekezeti és egyháztörténeti örökségünk, ha az megerősített relevanciában, tehát kellő rangban, méltatásban, továbbá múzeumpedagógiai és infrastrukturális fejlesztésben is részesül – véli Kovács Zsolt Levente. – Ennek része, hogy közösségünk most Magyar Örökség Díjat is kapott – teszi hozzá.
Szerinte a református emlékek helyszínein a gyülekezetek a következő nemzedék nevelésével, a gyermekek iskolai történelemoktatása és az osztálykirándulások révén a tágabb értelemben vett missziós céljaikat is megvalósíthatják.
– Ez mintegy meghívást jelent Isten Igéjének a világába. A történelem segítségével érzékenyíthetjük a gyerekeket Isten Igéjének életformáló értékei iránt, és reméljük, hogy meghallják belőle az Úr hangját személyesen is, felelnek az ő elhívó szavára és hitre jutnak, majd hitbeli épülésben betagozódnak valamely gyülekezetbe. Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet.
Érdemes elolvasniA héber-magyar rokonság a protestánsok segítségével terjedt el
KÁROLI PINCÉJE
Kovács Zsolt Levente fontosnak tartja, hogy Károli Gáspár munkásságát is méltóképpen bemutathassák, ami szerinte csak a bibliafordító életében meghatározó szerepet betöltő helyszíneken ma is működő szervezetekkel – például a gönci, nagykárolyi, tállyai gyülekezetekkel vagy a sárospataki kollégiummal – szövetségben lenne célravezető. Vizsolyban Károli életének kevésbé ismert oldalát is bemutatják majd a templom melletti terület alatt húzódó, mára már felújított pincerendszerben.
A felszínen is munkálkodik a vizsolyi közösség: a könyvesházat jelenleg felújítják és kibővítik, a könyvek és folyóiratok addig a múzeum belső szobájába költöztek át. A felújítás után a könyvesházban kávézó is üzemel majd, és közösségi feladatokat is ellát: postai és patikai minimálszolgáltatást is terveznek ide.
AZ ELLOPOTT BIBLIA
2002. február 20-án hajnalban megszólalt a vizsolyi református templom riasztója, az 1590-ben készült Vizsolyi Biblia pedig eltűnt. – Nem szívesen lettem volna az elődöm helyében, aki ezt átélte – jelenti ki Kovács Zsolt Levente, aki szerint a Biblia ellopását óriási csapásként élte meg a gyülekezet, megpróbálta a közösség hitét.
Végül másfél év után egy elhagyott tatabányai ház padlásán, egy tartály alatt találták meg a műkincset, amelyet a tolvajok alufóliába tekertek, majd PUR-habbal fújtak le.
– Kegyelem, hogy megtaláltatott, és így helyreállt a gyülekezet békéje – mondja a lelkész. Hozzáteszi, hogy mivel a Biblia a másfél évnyi hányattatásban súlyosan megsérült, azt a csodát is megélték, hogy végül restaurálva, még jobb állapotban kapták vissza. A Biblia most is a vizsolyi református templomban tekinthető meg hőmérséklet- és páraszabályozó vitrin üvege mögött.
További részletek itt olvashatóak a reformatus.hu oldalon.
